A közösségi médiában 2024 áprilisában megjelent fotót viharos sebességgel osztották meg Lengyelországban, ahol hónapokkal korábban, a 2023 decemberében megtartott választásokon megbukott a Fidesz szövetségesének számító populista kormánypárt.

Krzysztof Ziemiec tudniillik évekig a lengyel állami televízió műsorvezetőjeként a közmédia egyik dédelgetett sztárja volt – emlékeztettek a helyi lapok.

Donald Tusk győzelmével a rég áhított változás szele söpört végig az országon. A magyar MTVA-nak megfelelő lengyel TVP-ből Krzysztofot is menesztették. Nemcsak a képernyőről, hanem a médiapiacról is eltűnt, majd hónapokkal később, 56 évesen szobafestőként bukkant Írországban.

Annak az évnek a kezdetén még azon kesergett, hogy a kormányváltás miatt a neve feledésbe merült, ő pedig gyakorlatilag egyik napról a másikra bevétel nélkül maradt (ld.: az énekesnő Tóth Gabi esetét, aki Fidesz-frakcióban személyi titkárként kapott zsíros jövedelemkiegészítést).

A fizikai munka nem szegte Krzysztof kedvét. Azzal vigasztalta magát, hogy közben legalább a brit szigetekről származó zenét hallgathat, és ezzel fiatalkori álma teljesül.

Írországban egyébként nem sokáig foglalkozott otthonok felújításával. Gyorsan hazatért, és műsorait most a YouTube-ra gyártja, sokkal gyérebb közönség számára.

A lengyel TVP kilencnapos leállás után, 2023. december 29-től újra sugározza megújult műsorait.

A Wiadomości, A hírek elnevezésű hírműsor azonban végképp megszűnt. Helyette fél nyolckor az új híradó jelentkezik a közérthető 19:30 címmel.

Ezzel a nyers üzenettel mondott véleményt tavaly arról a választásról, amelyen a fideszes országgyűlési képviselők a nyugdíjas korú, akkor hetvenéves Polt Pétert 12 (!) évre, 2037 júniusáig az Alkotmánybíróság elnöki székébe ültették.

„Eltekintve attól, hogy nincs is valódi, konszenzuson alapuló alkotmányunk, egy olyan ember fogja azt őrizni, aki bűnsegédként segített pl. a Tiborcz-ügy, a trafik-ügy, a Híd a munka világába-ügy, a Rogán-Völner-Schadl-ügy, a Microsoft-ügy stb. nyomozásának elszabotálásában” – jegyezte meg Hadházy Ákos, akit az ülésteremből kitiltott a házelnök, így csak a parlamenti ruhatárban tölthette ki a szavazólapot.

A csődör ivarszervére már korábban is utalt.

Orbán Viktor napirend előtti felszólalása idején, 2019 októberében kiállt a pulpitus alá egy „Muszáj hazudnia, mert túl sokat lopott” táblával, majd miután erélyesen a helyére küldték, felmutatott egy újabbat, természetesen a paripa méretes péniszére utalót.

Négy évvel később, 2023 áprilisában rendőrök hurcolták el Hadházyt, miután más politikusokkal együtt megpróbálta lebontani a kordont a miniszterelnöki hivatalnak helyet adó Karmelita kolostor előtt.

Az Országgyűlés előtti emlékezetes, fideszes kordonbontás idején – Orbán vezetésével – az akkori tudósítások szerint a rendőrök nem avatkoztak be.

A „luxizás” volt az egyik szög a Fidesz 2026-os választási koporsójában. Hadházy Ákos különös előszeretettel árazta be Mészáros Lőrinc második feleségének ruha- és ékszerkölteményeit – kivált alamizsnaosztás közben.

„1,6 milliós Louis Vuitton szoknya-blúz szettben ment jótékonykodni Andi. Nem tehet róla szegény, nyilván nem telik neki olcsóbb ruhára...” – írta Hadházy a leggazdagabb magyar házastársának egyik adakozása után.

A „luxizás” kifejezés nem Hadházy Ákos szókölteménye, bár később maga is gyakran használta. Ő alkotta meg viszont a Verszájpusztát, a miniszterelnök családja hivalkodó birtokának elnevezését a Napkirály, XIV. Lajos francia uralkodó Párizs melletti, versailles-i palotájának a neve alapján.

A József nádor által alapított, műemléknek számító uradalmi majorságot kérkedő módon, pénzt nem kímélve felújították. „Az édesapámé. Az egy gazdaság” – ezt mondta a palotaegyüttesről az Ultrahangnak adott interjújában Orbán Viktor.

„Anikó asszony személyes birodalma” – állította ezzel szemben Hadházy, aki úgy tudja, hogy a választáson vereséget szenvedő kormányfő felesége ízlésének megfelelően nincs két egyforma csempe a falon, és ezt a helyszínen készült fotókkal bizonyította. Az ott dolgozó munkások szerint Hollóházán festhették őket.

Hatvanpuszta csak a jéghegy csúcsa, „töredéke annak a vagyonnak, ami az Orbán család hatókörébe került az elmúlt évtizedek során” – mondta. Hadházy szerint a birtok kiépítése mintegy 20 milliárd forintba kerülhetett.

„Zsebi, Pilla, Szuszi, Pizsi, Pulcsi, Bolka, Bendegúz, Tihamér, Lolka és Pacsi” – a Nébih két hónappal Hadházy Ákos kérdésének feltevése, a választások után a nevén nevezte azt a tíz zebrát, amelyek a Mészáros Lőrinchez köthető felcsúti vadásztársaság tulajdonába kerültek. Közülük egy 2017-ben, egy másik 2025-ben, a többi nyolc pedig 2024. május 31-én, történetesen Orbán Viktor születésnapján érkezett Verszájpuszta mellé.

A divatra fittyet hányva Hadházy Ákos azóta alkalomadtán zebrás nyakkendőben és zoknikban feszít a nyilvánosság előtt.

Régóta szálka a hatalom szemében, hisz éveken át azonosítja a visszaéléseket, mindenekelőtt az uniós támogatások lenyúlását.

Képviselőtársával együtt tett feljelentést például az OLAF-nál az európai adófizetők pénzéből az ugaron emelt lombkoronasétány ügyében, amely mellől épp csak a lombkorona hiányzott.

Az országot sújtó visszásságok és korrupció „rettenthetetlen és tántoríthatatlan leleplezőjének” nevezte a független képviselőt a választások előestéjén a volt külügyminiszter. Jeszenszky Géza szerint Hadházy Ákosnak nagyon fontos szerepe van még az Országgyűlésben, és szorított újraválasztásáért.

Népszerűsége ellenére a Zuglóban induló jelölt csak a harmadik helyen végzett – a Tisza és a Fidesz pályázója mögött.

Már jóval a választások előtt összezördült a megválasztott miniszterelnökkel, miután közzétette a Diákhitel Központ Magyar Péter vezetése alatt született szerződéseit.

Pedig egykor ugyanabban a pártban, a Fideszben kezdték politikai pályafutásukat. Hadházy Ákos később mezt váltott: az LMP és a Momentum színeiben szerepelt, az utolsó két ciklusban pedig függetlenként jutott be a parlamentbe.

– nyilatkozta a Tiszáról tavaly szeptemberben.

Miután 2026-ban nem választották meg, a szakmájában, állatorvosként fog dolgozni – jelentette be a Facebookon, ahol több mint 390 ezer követője van.

„Az általam elkezdett munkát a Tisztességes és Igazságos Társadalomért Alapítvány viszi tovább” – tudatta hírlevelében.

Néhány nappal később már arról írt, hogy ha Orbán nem ül be a parlamentbe, akkor mentelmi joga felfüggesztését sem kell megvárni. Előzetesbe kerülhet, hisz Hadházy szerint ennek minden előfeltétele adott:

• súlyos bűncselekmények alapos gyanúja,

• szökés veszélye,

• bizonyítékok eltüntetésének, tanúk befolyásolásának (zsarolás, lefizetés) veszélye.

Te hogyan értékeled a munkáját?

Az első válaszlehetőség indoklása: nem, mert a rendszerváltás után már nem lesznek visszaélések.

A másik opció: igen, sőt egyenesen az Európai Csalás Elleni Hivatalban vagy az Európai Ügyészségben a helye.

Dr. Simonné Dr. Rizsák Ildikó, Nyírbogát kiskirálynőjének tisztségei egy hétköznapi névjegykártyán nem sorolhatók fel.

Dr. Simonné Dr. Rizsák Ildikó Nyírbogát polgármestere/körzeti orvos/gyógyszer ellátó/az idősek otthonának jelenlegi orvosa/a nyugdíjas egyesület elnöke/a kelet-nyírségi kistérségi társulás elnöke/a megyei közgyűlés tagja/az Egy Jobb Életért helyi akciócsoport elnöke/a környék nagy cégeinek üzemi orvosa/a Bogát 2000 Torna Club elnöke.

Korábban a férje, Dr. Simon Miklós volt a falu polgármestere, 1998 óta kisgazda, majd fideszes országgyűlési képviselő, a honvédelmi és rendészeti bizottság alelnöke, a Hoportyó vadásztársaság elnöke.

Dr. Simonné Dr. Rizsák Ildikó praktizáló háziorvosként a betegek szavazatától tette függővé gyógyszerek felírását – ezt állította A szavazat ára című dokumentumfilmben megszólaltatott egyik helybeli.

Az érintettek attól rettegtek, hogy ha nem jól szavaznak, akkor rokonaikat kiteszik a helyi szociális otthonból. Nyilatkozók beszéltek arról is, hogy az otthon lakói „személyes segítők közreműködésével” adhatták le voksukat a választásokon, azaz visszaélésgyanús gyakorlatról számoltak be.

Az eddig 2,2 millió nézőt elérő dokumentumfilm bemutatása után a Magyar Orvosi Kamarához több bejelentés érkezett. Miután azonban Dr. Simonné Dr. Rizsák Ildikó nem kamarai tag, etikai eljárást sem folytathatnak ellene. Ráadásul a MOK-tól ezt a jogkört három éve elvették. Az orvos etikai ügyeket azóta a Belügyminisztérium alá tartozó testület vizsgálhatja.

Dr. Simonné Dr. Rizsák Ildikó lakossági fórumán válaszul lehazugozta a filmben megszólalókat. Soha nem fordult elő, hogy háziorvosként bárkit előnyben részesített volna politikai beállítottsága miatt – ezt állította egy újságírónak nyilatkozva.

Dr. Simonné Dr. Rizsák Ildikónak nem csak az állítólagos súlyos etikai vétség miatt főhet a feje. A férje, Dr. Simon Miklós alulmaradt az országgyűlési választáson, és ezzel elvesztette mentelmi jogát.

Ezek után az ügyészségen múlik, újrakezdik-e azt a büntetőeljárást, amit 18 éve jegelnek a parlamenti képviselő mentelmi joga miatt. A politikus tudniillik a Fidesz jóvoltából úszta meg, hogy bíróság elé kelljen állnia egy több tízmilliós állami támogatás miatt – miközben a többi vádlottat elítélték.

Dr. Simonné Dr. Rizsák Ildikó és Dr. Simon Miklós házaspár – családtagjaikkal együtt – a „mocskos, szemét, háborúpárti Brüsszel” kárvallottjai, hisz tavalyelőttig alig 220 millióval támogatták őket az európai adófizetők pénzéből. Ebből a többi között két Toyota Hilux terepjárót is vettek, az egyiket a Bogát patikának, amelynek tulajdonosa a polgármesterasszony unokaöccse.

Mire kell egy gyógyszertárnak egy terepjáró? – tette fel a költői kérdést Hadházy Ákos.

Dr. Simonné Dr. Rizsák Ildikó nem az egyedüli, aki foltot ejtett a megkérdőjelezhetetlennek tartott orvosi hivatáson.

„dr. Kassai Enikő mostantól nem lát el Tiszás pácienseket. Kérjük ennek tudomásulvételét” – ezt írta egy nőgyógyászati klinika honlapján az országgyűlési választást követő pénteken.

– így reagált betűhíven az epés megjegyzésre a megszólított Légrádiné Kassai Enikő, aki egyébként elismeri, hogy Fidesz-szavazó volt, és „ezt a közösségi médiában is képviseltem”.

A nőgyógyász férje, Légrádi Péter a klinika képviselője ugyanis nem mellesleg a gödöllői Fidelitas elnöke, aki aktívan kampányolt a pártnak.

„Visszanézve az Ön korábbi posztjait, amelyekben igencsak uszító hangulatú fideszes posztokat oszt meg, engedtessék meg, hogy ne higgyem el Önnek ezt a »feltörték az oldalamat« állítást” – üzente Légrádiné Kassai Enikőnek Facebook-hozzászólásában egy hölgy.

Nem kímélték az orvosnőt mások sem.

„Halkan kérdezem, hogy ilyen körmökkel, hogy tudja felhúzni a gumikesztyűjét. Nem mellesleg én lennék az, akihez még kisujjal sem nyúlhatna” – jegyezte meg valaki szintén a közösségi médiában.

Egy orvos – ugyanúgy, mint egy pedagógus vagy rendőr – természetesen lehet politikai elkötelezett, de ez a legkevésbé sem befolyásolhatja a munkáját. Elméletben.

Nem értette, hogy Németországban egy Erwin Wick nevű professzor, aki egy szót sem tudott magyarul, hogyan nevezhette honfitársának.

A magas, hatvan év körüli, csokornyakkendőt viselő kardiológus, nem zavartatva magát, folytatta.

„Tudja, a szüleim és családom Bohémiából, a mai Csehországból származik. Én is ott születtem, ami akkor a monarchia része volt, csakúgy, mint az ön felmenőinek a szülőföldje. Ugyanannak az uralkodónak voltunk az alattvalói!” – magyarázta szenvedélyesen a honfitársi kötődést a szudétanémet.

Antal István kalandos körülmények között, hosszas előkészületek után 1979. szeptember 12-én véglegesen elhagyta az országot. Nem firtattam, miért.

Hazardőrnek tartja magát, mert több mint rendezett körülmények közül két kisgyermekkel vágott neki a bizonytalannak – saját erejében és a bizonytalan ígéretekben bízva. Egyetlen holtbiztos támasza a felesége, Zsuzsanna volt.

Magyar disszidensnek lenni Németországban 1979 végén nagy dolog volt – szinte felemelő érzés. Ugyanolyan büszke volt magyarságára, mint 1956-ban, vagy tíz évvel érkezésük után, 1989-ben, amikor a fél világ szeptember 11-ét méltatta. Nem, ez nem az a későbbi, tragikus szeptember 11. volt, hanem egy hétfői nap 1989-ben, amikor leomlott a vasfüggöny, és a keletnémetek Magyarországon át szabadon távozhattak a tiltott Nyugatra.

Az Antal család Frankfurtban landolt, ahol szerető és hihetetlenül segítőkész kíváncsisággal rajongta körül a magyar emigráció – élén a katolikus egyesület vezetőjével. Bő két évtizeddel az ’56-os menekülthullám után, amikor kétszázezren hagyták el Magyarországot, a közösségben még sok volt az arisztokrata, egykori katonatisztek, kifosztott gyárosok, földbirtokosok, sőt Antalék megmenekült halálraítéltekkel is megismerkedtek.

Új, addig ismeretlen világba csöppentek. Előtte Antal István még falusi orvos volt a kádári Magyarországon, egyben – mint írja – haszonélvezője az akkori fejével elviselhető, mai eszével joggal szidott rendszernek. Nem sokkal később egy társaságban ült azokkal, akiket imperialistáknak, revizionistáknak meg kapitalistáknak bélyegeztek meg Magyarországon – mert ezt verték beléjük.

Már indulása előtt alaposan mérlegelte a látszólagos ellentmondásokat: származását, neveltetését, életét a szocialista tábor legvidámabb barakkjában, és nem a disszidálás miatt főtt a feje, hanem azért, hol hajtják a fejüket nyugovóra, és milyen gyorsan lesz képes munkát találni. A lánya, Hedvig akkor hat, a fia, Attila nem egészen hároméves volt. Senki sem beszélt németül.

Nem hagyták őket magukra.

Egy ismert magyar gießeni sebészprofesszor hithű katolikus feleségének egykori kollégáját, Erwin Wick professzort nevezték ki évekkel korábban a Bad Nauheim-i szívklinika igazgatójának, akihez a disszidens magyar orvost beprotezsálták, alig másfél hónappal azután, hogy Németországban kötött ki – történetesen harmincharmadik születésnapján.

Az Antal család eredetileg Svédországba költözött volna, a frankfurti konzulátuson azonban elutasították vízumkérelmüket, így Nyugat-Németországban rekedtek, majd ott kértek és kaptak menedékjogot.

Az első munkalehetőségig egy jóbarát szállásolta el, és látta el tanácsokkal Antalékat.

A fiatal magyar orvos idegesen készült Wick professzorhoz az angol nyelvű állásinterjúra, ehhez azonban németül – mindössze néhány nap alatt – be kellett magolnia mondanivalóját és kérdéseit.

A kardiológiai klinika egy impozáns, ötemeletes, kívül-belül elegáns épület volt egy vonzó kisvárosban. Itt, a Frankfurttól harminc kilométerre északra fekvő Bad Nauheimben töltötte katonaéveit Elvis Presley, a második világháború előtt díszpolgárává avatták Paul von Hindenburg államfőt, sőt Adolf Hitlert is.

A megnyerő mosolyú igazgató már az ajtóban üdvözölte vendégét, aki az alkalomhoz illően Eszterházy-kockás öltönyben, fehér ingben, nyakkendőben érkezett.

Wick professzor hellyel kínálta a vendégét, majd – bizonyára csak a rend kedvéért – megkérdezte, miben lehet Dr. Antal segítségére. Mindezt természetesen németül. Ennyit a magyar orvos megértett.

Válaszul elmondta az előre betanult német szöveget – aminek a részleteit a vendéglátó amúgy is tudta. Sorolta, hogy egy hónapja disszidált hivatalos útlevéllel, két kisgyermekkel Magyarországról, ahol a debreceni egyetemen szerzett orvosi diplomát, majd sebészeten és falun dolgozott, miközben a felesége képesítés nélkül egy másik kis településen tanított. A kiejtése persze magyaros volt, de érthető, mert az igazgató derűsen hallgatta, aztán németül válaszolt – miközben Dr. Antal az asztalra tette egy ismerőse által németre fordított önéletrajzát.

A professzor első mondatai után a vendég bocsánatot kérve közbeszólt, és angolra váltva közölte, hogy német nyelvtudása a betanult bevezetővel kimerült. Erwin Wick arcáról eltűnt a mosoly, de érdeklődve hallgatta a történet folytatását.

Dr. Antal István bemutatkozásában mesélt a családjáról, nagyszüleiről, szüleiről, a gimiről és egyetemről, addigi munkahelyeiről, a feleségéről, a gyermekekről, a motivációjáról. Nem hallgatta el, miért távozott Magyarországról, és az is kifejtette, hogyan hagyta ott a hazáját.

A professzor egyetlenegyszer vágott a szavába. Megkérdezte, hogy a magyar orvos milyen vallású, és hogy gyermekeit megkeresztelték-e. Dr. Antal katolikus, a felesége református, és ez lett mindkét gyermek is.

Fiát – közvetlenül a disszidálás előtt – a dadus Juliska néni a felsődobszai katolikus pappal is megkereszteltette, mert nem akarta, hogy a gyermek pogányként nőjön fel. A korra jellemző, hogy a gyermekekre felügyelő néni nem tudott arról, hogy a szülők a gyermekeket már megkereszteltették Abaújszántón, a református templomban. A keresztelő akkoriban ugyan már nem volt veszélyes, de „bizonyos esetekben nem vették jó néven”, ezért ’77 nyarán nekem erre figyelnem kellett – jegyezte fel Dr. Antal.

A professzor türelmesen végighallgatta, majd feltett néhány szakmai kérdést, néhányat pedig nagyszüleiről. Végül elgondolkodva felállt, és rövid ideig szótlanul pásztázta az ablakon keresztül a szemközti parkot. Aztán megfordult, visszaült az asztalához, és megtette az írásunk elején említett ígéretét:

Dr. Antal István két héttel később munkába állt.

Előtte szedett-vetett bútoraikkal beköltöztek a Wick-vezette klinikától kapott, frissen festett, háromszobás, korszerű szolgálati lakásba. Kimondhatatlan örömet jelentett, hogy két hónappal disszidálásuk után a családfőnek már volt állása, tűrhető fizetése és lakása. Dr. Antal István ezek után még 35 évig dolgozott Németországban.

Wick professzor átmenetileg ápolóként alkalmazta a magyar orvost. Abban állapodtak meg, hogy státusza azután fog megváltozni, ha a betegellátáshoz mindketten elegendőnek találják német nyelvtudását. Az orvos szorgalmasan tanult – még borotválkozás és vezetés közben is a kezében volt a szótár. Napi tíz új német szó volt a kitűzött célja.

A szókincse gyorsan gyarapodott, a nyelvhelyesség kicsit lassabban. Márciusban már saját osztályt kapott, 1980. május 1-jétől pedig már hivatalosan is orvosként dolgozott a szívklinikán, ahol 1982-ben, egy szokásos hétfői értekezleten infarktust kapott. Nyolc hónapot táppénzen vészelt át a család.

A sok stressz, majd a szívroham kijózanította. Egy kevesebb feszültséggel járó orvosi szakmát választott. A bőrgyógyászatot már otthon is mérlegelte.

Több mint ötven pályázatot nyújtott be. Volt, aki válaszra sem méltatta. Másutt azzal utasították el, hogy „mit képzel magáról”, idegenként németek elől próbálja elorozni az „aranybányával vetekedő” bőrgyógyász pozíciót.

Egyetlen professzortól kapott pozitív visszajelzést, aki péntek délutánra rendelte irodájába. Dr. Antal kétszáz kilométert utazott – fölöslegesen. A főorvos úr már hazament a családjához – közölte titkárnője.

A pályázó azonban állhatatos volt. Állampolgársága még nem volt, korlátai pedig alig. Meglepte a bőrgyógyász professzort egyik kongresszusi előadása szünetében, és arra emlékeztette: időpontot kapott tőle egy interjúra. A professzor zavarba jött, elnézést kért, és azt ígérte, jelentkezik, ha megüresedik egy munkahely. A magyar orvos szinte már meg is feledkezett a dologról, amikor egy hónappal később a vajdasági, kikindai származású, magyarul nem beszélő Petres János professzor felhívta egy csütörtöki napon, azt tudakolva, vajon a jelentkező „hétfőn tudna kezdeni?”

Dr. Johannes Petres fotója azóta kinn áll Dr. Antal rendelőjének a falán. Csaknem négy évtizede dolgozik bőrgyógyászként – saját bevallása szerint „sikeresen, hiszen amit ebben a szakmában el lehet érni, azt csaknem mind elértem”.

Wick professzor igen megértően elengedte új munkatársát. Legközelebb tizenhárom év elteltével találkoztak, amikor a nyugdíjba vonult orvosprofesszor bekopogtatott Dr. Antal irodájába Bad Reichenhallban, ahol másfél évvel korábban a bőrgyógyász a feleségével megvette a Salus Klinikát. Kiderült, hogy a csodaszép városka azon utcájába költözött, ahol Antalék klinikája volt. Októberben, a klinika alapításának 90. évfordulóján az ünnepség díszvendége Erwin Wick volt. Antal István ekkor mesélte el a nagy nyilvánosság előtt – németül –, hogyan tette sínre az életüket egy segítőkész katolikus, aki ürügyül a honfitársának nevezte, mert a monarchia volt családjaik közös hazája.

„Ő egyszerűen jó ember volt” – jegyezte meg Erwin Wickről a magyar orvos, immár maga is professzor.

A keletnémetek előtti határnyitás tizedik évfordulója, 1999. szeptember 11. alkalmából megemlékezést szervezett a klinikájához közeli Freilassingban, abban az osztrák határ mellett fekvő német városban, ahol a hatóságok a Magyarországról kiengedett keletnémeteket fogadták. A rendezvényen az akkori magyar kormányfőt, Orbán Viktort tervezte vendégül látni. A negyedik telefonhívása után jutott a miniszterelnöki titkárság közvetítésével egy illetékesig, aki közölte vele, hogy Orbán urat a német kormánynak kellene diplomáciai csatornák közvetítésével meghívnia.

„Kérrrlek, a törrrténelmi hűség kedvéérrt Horrrn Gyulát kellene felkérrrned”

– tanácsolta neki ezek után a magyarul folyékonyan beszélő, enyhén raccsoló Habsburg Ottó, aki nem sokkal Dr. Antal István előtt kapott német állampolgárságot, a CSU Európai Parlamenti képviselőjeként fontos szerepe volt a vasfüggöny lebontásában, és akinek a felmenőit szolgálták egykor Erwin Wick és Antal István felmenői.

A volt kormányfő, a határnyitás idején külügyminiszter elfogadta a meghívást.

Az ünnepség színpadának két oldalán egy-egy félbevágott női arc állt, a korán elhunyt, Salus-díjas Müller Árpád alkotása. A címe: Der Wahrgewordene Traum, A megvalósult álom. Miközben a szónokok idézték fel a történelmet, bravúros mutatvánnyal Dr. Antal Imre sógora húzta egymás felé a csonka félportrékat.

A rendezvény végére a jelképes mű egybeforrt.

„Nem az én dolgom...”

„Nem avatkoztunk bele a cégek ügyeibe...”

„Csak úgy belecsöppentem ebbe az egészbe...”

„Nem tudom kinek a döntése volt, hogy [az elsőrendű vádlott] kerüljön a cég élére...”

„Nem tudom ki nevezte ki [az elsőrendű vádlottat]...”

„Nem szoktam egyedül dönteni dolgokban...”

„A közvetlen pénzügyi dolgokba nem szóltunk bele, nem a mi dolgunk, nem is értünk hozzá...”

„Konkrét pénzügyi utasításaim nem voltak...”

„Nem a polgármester feladata, hogy a gazdasági részleteket ismerje...”

„Nagyon csodálkozom, hogy itt ülünk...”

„Fogalmam sincs, milyen polgármesteri hatásköreim voltak...”

„Arról, hogy a cégnél mi történt, fogalmunk sem volt...”

„Nem hallottam még ilyenről...”

„A polgármesteri hivatalban nem a polgármester mondja meg, hogy mennek a dolgok...”

„Azt se tudom, hogy most ki hordja a szemetet [Győrben]...”

„Nem olvastam a szakmai anyagot...”

„Nem érintett mélyen a történet...”

„Nincs szó maffiáról, nem voltam maffiafőnök...”

„Hogy én bárkit kézivezéreltem, ilyen nem volt...”

„Nem voltam olyan kiemelt szerepben...” – ezeket tudta mondani a volt, fideszes győri polgármester azon a bírósági tárgyaláson, amelyen 758 millió forint sorsát próbálták tisztázni. A vádirat szerint túlárazott szerződésekkel ekkora vagyoni hátrányt okoztak a helyi hulladékgazdálkodási cégnek, egészen pontosan az önkormányzatnak, hisz az volt a vállalat tulajdonosa.

Dézsi Csaba Andrást, a város volt első emberét tanúként hallgatta meg a törvényszék – négy órán át. Vallomásából az sejlik, hogy a jelenlegi önkormányzati képviselő polgármesterként „nem tudott nagyjából semmiről, semmire nem emlékszik, semmilyen döntést nem hozott, semmilyen utasítást nem adott senkinek, és ezért szerinte nem terheli semmilyen felelősség” – jegyezte meg Pintér Bence, Győr jelenlegi polgármestere.

Újságíróként, még 2021-ben maga hozta nyilvánosságra azokat az adatokat, amelyek alapján most kezdődött meg a szövevényesnek nem tűnő ügy bírósági eljárása.

„Én dolgoztam több cégnél, más városban is, és mindenhol – ahogyan Győrben – politikai utasításokat kell végrehajtaniuk a vezetőknek. Az egész ország így működik” – vallotta a per első számú vádlottja, aki szerint Dézsi alkatához méltón nagyot akart alkotni.

„És ott volt még benne az anyagi javak iránti vágy”

– tette hozzá a nonprofit cég egykori vezetője.

„Mindig akadnak olyan kritikusaim, akik azt mondják, hogy »ez a Dézsi doktor magas lovon ül«” – kesergett tavaly a volt polgármester, aki a mostani tárgyaláson arra hivatkozott, hogy orvos, nem jogász, nem közgazdász, és végképp nem hulladékgazdálkodási szakember.

Az elsőrendű mellett a Dubajban (!) élő, távmeghallgatással bejelentkező másodrendű vádlott is azt állítja, hogy a volt városvezető parancsai alapján jártak el.

„Nem volt más választás, mert azt mindenki tudta Győrben, hogy aki nem hajtja végre Dézsi Csaba András utasításait, az elveszíti a munkahelyét” – jelentette ki az elsőrendű vádlott, aki hozzátette, hogy ez az egész országban így ment.

– mondta.

Egy másik polgármester kezén – képletesen – kattant a bilincs.

Őrizetben egy Pest Vármegyei polgármester – tudatta az ügyészség. A „megalapozott gyanú lényege szerint a polgármester közreműködött abban, hogy a hozzátartozóját tényleges munkavégzés szándéka nélkül, munkatársként foglalkoztassák az Országgyűlési Hivatalánál” – áll a közleményben, amelyből az is kiderül, hogy az őrizetbe vett személy Halásztelek első embere.

Nagy Barnabás 1995-ben született, még csak 30 éves. Zsenge korához képest mégis dörzsölt politikusnak tűnik abból ítélve: már tavalyelőtt októberben el tudta intézni, hogy akkor 70 éves rokona zsíros állást kapjon a Fidesz-frakciónál.

„Jogviszonya jelenleg is fennáll” – állapította meg az ügyészség, amely azt is közölte: a nyugdíjas „munkabér, valamint egyéb ellátás címén összesen 13 345 000 forintot vett át jogosulatlanul, amelyet részben visszaosztott”.

A visszaosztott – hogy mindenki értse – azt jelenti: a pénz egy részét Nagy Barnabásnak adta. Egyszóval: csurrant is, cseppent is.

A felbujtó polgármestertől eltérően az idős férfi szabadlábról védekezhet.

Utóbb kiderült: Bóna Zoltán fideszes képviselő titkára volt – névlegesen.

– közölte a Fidesz-frakció, amely elismerte, hogy a „titkár” munkaszerződését a frakcióigazgató írta alá.

Hasonló szerződéssel foglalkoztatták – mint emlékezetes – Tóth Gabi énekesnőt is, aki havonta nettó 1,33 millió forintos fizetést kapott.

Az Országgyűlés Hivatala – arra hivatkozva, hogy nem volt munkáltató – elhatárolódott a nyugdíjas léhűtő esetétől. „Amennyiben a vádak beigazolódnak, az Országgyűlés Hivatala csak károsultja lehet az ügynek” – írták.

Ez azonban nem igaz. A károsultak a magyar adófizetők. Az Országgyűlés Hivatala hanyag munkát végzett, ha lehetővé tette, hogy az adófizetők pénze munkavégzés nélkül valaki(k)nek a zsebében kössön ki.

Kövér László éberen felügyelte az országgyűlési munka rendjét – ellenzéki képviselők esetében. Házelnökként több milliós büntetésekkel sújtotta őket, ha füstgyertyákkal tiltakoztak a Pride-törvény ellen; ha „ficsúroztak”; ha kínai zászlóvá alakított, vörös Fidesz-logóval demonstráltak a Fudan-egyetem ellen vagy azok után, hogy Orbán Viktor egy tizennyolc évvel korábbi beszédét játszották le a Tisztelt Házban.

Ugyanakkor a parlament elnöke szemet hunyt párttársai visszaélései felett.

A rongyos milliók csak a jéghegy szilánkjait jelentik.

Érdeklődéssel várjuk, folytatja-e az ügyészség a halászteleki polgármester üzelménél jóval nagyobb horderejű ügyek feltárását.

Vajon mások kezén is kattan a bilincs? Hazaárulásért például, amiért életfogytiglan jár?

Sürget az idő, mert a NER-oligarchák már sok milliárdos tételekben menekítik a vagyonukat Magyarországról még mielőtt esetleg elkobozhatná vagy államosíthatná az új Tisza-kormány.

Előző este a születésnapját ünnepelte, nem is akármelyiket. A kerek harmincadikat. Történetesen azon a napon, amikor a beosztás szerint a híradót is szerkesztette.

Az akkoriban ötnyelvű Újvidéki Televízióban, főműsoridőben, a többi stúdióval egyidejűleg minden este fél nyolckor magyar nyelven sugároztunk 25 perces híradót. Az amerikai gyakorlathoz hasonlóan az adást a szerkesztő vezette, a bemondók híreket olvastak.

A jeles nap alkalmából az ünnepelt egy rekesz, európai mércével is kiváló, a Pelješac-félszigetről származó dalmát vörösbort, nemes Dingačot hozott a szerkesztőségbe.

Az ital nem volt tabu. A tévé épületében volt egy remek étterem, amit a tömények és kevésbé tömény szeszes italok széles választékát kínáló büfé is kiegészített. Amikor kezdő újságíróként felvettek, az egyik első, felelősségteljes megbízatásom az volt, hogy a főszerkesztő-helyettesnek felszolgáljak egy Wyborova vodkát. Nem egy pohárral persze, hisz akkor percenként futkoshattam volna a földszintre, hanem azonnal egy üveggel, amiért ráadásul ételjegyekkel is lehetett fizetni. Egy-egy üveg tömény általában rövid idő alatt elfogyott – az igazsághoz tartozik azonban, hogy a megrendelő mindig önzetlenül megosztotta szerzeményét a kollégákkal.

Gábor szülinapjának persze híre ment, pedig nem dorbézoltunk. Átjöttek a szomszédok is a szerb szerkesztőségből, akik a késő esti híradójukat készítették.

Az est sztárja azonban Csillik Péter, a hírcsereszolgálat főnöke volt. A mindig visszafogott, talpig úriember Peti, közelebb az ötvenhez, mint a negyvenhez, öltönyben, nyakkendőben cigánykereket hányt a széles és hosszú folyosón – pedig emlékeim szerint egy korty nedűt sem fogyasztott. Mint ahogy máskor sem.

A mutatványa mindenkit elkápráztatott. Kivált engem, hisz a bukfenccel is nehezen boldogultam, még gyerekkoromban is.

Jó buli volt.

Gáborral, az ünnepelttel másnap történetesen a vezérigazgató tárgyalójába voltunk hivatalosak. A rendszeres értekezleteken a hónap aktuális kérdéseiről számolt be a tévé és a rádió vezetése.

Mondanom sem kell, hogy eléggé aléltan bóbiskoltunk Gáborral, amikor egyszer csak arra lettünk figyelmesek, hogy valaki szóvá tette: az már mégsem járja, hogy kapatosan vezessék a magyar híradót, pedig állítólag ez történt előző este.

Gábor ekkor bökött meg szemrehányóan az asztal alatt:

„Hogy engedhetted meg, hogy olyan állapotban beüljek a stúdióba?”

„Nyugi” – csillapítottam. „Nem te vezetted a híradót. Beugrottam helyetted.”

Aznap, 1979. április 15-én reggel a rádióban hallottam, hogy hajnali 6:19-kor erős földrengés rázta meg az Adria déli partjait Crna Gorában1, az albán határ közelében. Három évvel korábban kerültem csak a szerkesztőségbe, egyszóval kezdő újságíró voltam, vagy ahogy a tévében nevezték: munkatárs.

Mégis vérbeli riporternek tartottam magam, és úgy éreztem, ott a helyem, a dolgok sűrűjében. A főszerkesztő – rövid mérlegelés után – rábólintott az ötletemre, és engedélyezte, hogy leutazzak a helyszínre.

„Sanyival menj” – ez nem javaslat volt, hanem utasítás, hisz ő régebbről és nálam sokkal jobban ismerte beosztottjait. Tudta, hogy vele, Garbac Sándorral biztos kezekben leszek.

Dél már jóval elmúlt, mire útra keltünk. Ebben az is szerepet játszott, hogy Sanyi Temerinből utazott be, vasárnap lévén pedig kevesen ügyeltek a tévében. Időbe tellett, mire megkaptuk a szolgálati Ladát, sőt még némi előleget is útiköltségre, napidíjra.

Sanyi a munkahelyi leírása szerint sofőr-világosító volt, bár a kamerát is magabiztosan kezelte.

Kamerát mégsem vittünk magunkkal, hisz csak kolonc lett volna. Akkoriban még kizárólag filmmel forgattunk, amit a helyszínen amúgy sem tudtunk volna előhívatni. Az egyetlen föladatom az volt, hogy telefonos tudósításokkal jelentkezzek elsősorban a híradónak. Már abban az időben kifogástalanul működött a csereszolgálat, amelynek a közvetítésével időszerű mozgóképet kaptunk a – Kopert is beleszámítva – többi nyolc jugoszláv stúdió mellett az Eurovízió révén a nagyvilágból is, így bőven volt vágókép a tudósítás illusztrálására.

Szabad kezet kaptam abban, hová menjünk és meddig maradjunk. Induláskor csak azt döntöttük el Sanyival, hogy a titogradi2 tévében kezdünk.

Akkoriban persze nem volt még navigáció. Csak a hagyományos térképre támaszkodva utaztunk. Abban bíztam, hogy a tévé épületéig a nem túl népes városban majd csak eligazítanak bennünket.

Az autózás nem volt egy leányálom. Sztrádák nem voltak. A hegyekben kígyózó szűk aszfalton, néhol makadámon a kaptatókon vánszorgó kamionok lassították a forgalmat, amelyeket nem csak a záróvonal, hanem a beláthatatlan kanyarokból felbukkanó autók miatt is életveszélyes volt leelőzni.

Az Újvidék-Titograd távolság alig valamivel több ötszáz kilométernél, a megtétele azonban fél napnál jóval hosszabb időt vett igénybe.

A híreket hallgattam, miközben Sanyi vezetett. A földrengés elsősorban a tengerparton pusztított; Herceg Novi, Kotor, Budva, Bar és Ulcinj óvárosaiban okozott tetemes károkat.

Áldozatokról és sérültekről tudósítottak, meg olyanokról, akiket sikerült kimenteni a romok alól.

Az igalói rehabilitációs intézet egyik épülete a tengerbe omlott – jelentették a helyszínről.

Sanyi ébersége nem lankadt, de érzékeltem, hogy a hosszú vezetés elbágyasztotta. Ekkor ajánlottam fel neki, hogy cseréljünk helyet.

A tévé épületét könnyedén megtaláltuk, ott pedig megmutatták, hol állították fel a rögtönzött sajtóközpontot. Éjfél már rég elmúlt, mégis tele volt buzgón jegyzetelő újságírókkal.

Elvegyültem köztük, találtam egy szabad helyet, és magam is fogalmazni kezdtem az első jelentésemet azok után, hogy a kollégák megosztották velem a legfrissebb információkat.

Sanyi eközben eltűnt.

Egy kicsit megorroltam. Önzően bosszantott, hogy a kimerítő út végén magamra hagyott, és elment, hogy – talán aludjon egyet az autóban? Ugyanakkor az igazsághoz tartozik, hogy érkezésünk után neki már semmilyen feladata nem volt.

De még csak el sem köszönt?

Belevetettem magam az írásba, és tán fél óra is eltelt, mire valaki szótlanul letett elém egy török kávét. Még gőzölgött.

Sanyi cinkosan rám kacsintott, és mellém ült, némán, hogy ne zavarjon. Sorsközösséget vállalt, hogy kitartásra bírjon.

A mai napig nem tudom elfelejteni gondos törődését.

Akkor nem kérdeztem, és azóta is rejtély előttem, honnan varázsolta elő éjnek idején a lelket és testet melengető feketét.

Egy nyúlfarknyi alvás után lementünk a tengerpartig, ahol több rengést magunk is érzékeltünk.

A földrengés a leggaládabb természeti csapás. A tűzvész terjedésére és az érkező árvízre még némileg fel lehet készülni, a föld mozdulása azonban be nem jelentett és váratlan. Másodpercekkel előtte egy rövid, de félelmetes dübörgés előzi meg a mélyből, közben pedig olyan érzés, mintha kirántották volna a szőnyeget az ember lába alól.

A gyorsan szerzett első néhány tapasztalat után már pontosan tudtuk, hogy a szabadban szétvetett lábakkal az utca közepén kell lecövekelni, távol a falaktól, épületben pedig a rengés idején a legstabilabb pontban, az ajtónyílásban kell menedéket keresni.

A budvai Slavija szálló azonban nem állt ellen a természet erőinek: szendvicsként csuklottak össze emeletei. Egy férfi rekedt a felvonóban, akit a tűzoltók csodával határos módon hosszú órák elteltével kimentettek.

A földrengésnek Crna Gorában/Montenegróban 101 áldozata volt, 35-en a szomszédos Albániában vesztették életüket. A legkisebb jugoszláv tagköztársaságban a lakosság egyötöde fedél nélkül maradt.

Én a következő hónapokban riportutakra még többször visszatértem a helyszínre.

Évtizedekkel később egy állásinterjún azt kérdezték tőlem: milyen újságírói munkámra emlékszem a leginkább. Kapásból a montenegrói földrengést említettem – a balkáni háborúk és a romániai forradalom előtt. A sorrendben – megilletődve és elfogultan állíthatom – Sanyi és kávéja is szerepet játszott.

Sanyival csöndben, magunkba szállva utaztunk haza, pedig a meghonosodott gyakorlat szerint minden forgatás után a stáb tagjai megosztották egymással élményeiket.

Akkor még nem sejtettük, hány földindulás vár még ránk az életben.

A magát Gundalfnak nevező Hrabóczki Dániel autodidakta módon, különböző online fórumokon sajátította el az informatikát. A kiberbiztonság 13 éves kora óta érdekli. A vele készült interjúnak egy hét alatt több mint 1,7 millió nézője volt.

„Hülyét csinált az őt koholt vádakkal zsarolni akaró Alkotmányvédelmi Hivatalból és a teljes rogáni titkosszolgálatból” – jegyezte meg Magyar Péter, magának, a megszólított Rogán Antalnak pedig csak arra tellett, hogy „figyelemelterelésként” jellemezze a Gundalffal folytatott beszélgetést.

A rendőr

Tavaly júliusban a Nemzeti Nyomozó Irodát arról tájékoztatták, hogy gyermekpornográfia gyanúja merült fel két személynél. Az Alkotmányvédelmi Hivatal házkutatást sürgetett, a Szabó Bence vezette nyomozók azonban semmi nyomát nem találták kiskorúak sérelmére elkövetett bűncselekménynek. Helyette azzal szembesültek, hogy két, a Tiszához köthető informatikushoz érkeztek vélhetően azzal a szándékkal, hogy feltörjék vagy bedöntsék a párt informatikai rendszerét. A két informatikus egyike Gundalf, azaz Hrabóczki Dániel volt.

A rendőrszázados még állományban volt, amikor kitálalt. A vele készült interjút két hét alatt 2,7 millióan látták. Megjelenésének másnapján nála tartottak házkutatást, majd menesztették. „Balek” – mondta róla Orbán Viktor, a belügyminiszter szerint pedig Szabó Bencét kollégái „árulónak tartják”.

A nyomozó fivére gyűjtést szervezett, hogy kisegítse Szabó Bencét szorult anyagi helyzetéből. A tervezett 12,5 ezer helyett két nap alatt 729 482 euró, napi árfolyamon csaknem 280 millió forint gyűlt össze, aminek nagy része jótékonykodásban kötött ki.

– derült Szabó Bence egy újabb interjúban, miután híre ment, hogy Hajdú Péter a miniszterelnökkel készít beszélgetést, amelyben várhatóan az exrendőr esete is felbukkan. Ezek után mesélte el a volt nyomozó, hogy évekkel korábban ő hallgatta ki személyesen Hajdút adócsalási ügyében, ami után a tévést 2020-ban felfüggesztett börtönre ítélték nagy vagyoni hátrányt okozó üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás miatt.

Szabó Bence egykori kollégája, egy volt gazdasági rendőrnyomozó már régóta nem titkolja a rendszer iránti ellenszenvét. Csőgör Pétert másfél éve a TEK emberei emelték ki az október 23-i állami ünnepségről, amikor a kormányfő közelében felmutatta a tiltakozó tábláját.

„Mi a f@sz van ebben az országban?!” – ez állt a hímtagon Orbán fejével illusztrált feliraton, amit egy másikkal álcázott. Végül azért indítottak ellene eljárást, mert egy, állami rendezvényre be nem vihető tapétavágó volt a zsebében. Azzal vágta le az álcát.

Az exrendőrt az idén a Békemeneten teperték le, majd a „békepárti” demonstrálók ütlegelni kezdték. Megértem Csőgör dühét, mert kirúgták és anyagilag is tönkretették a Magyar Triatlon Szövetségben elkövetett visszaélések feltárása miatt – jegyezte meg Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő.

A rendőrségi felépítmény, amelyről sokan, és talán joggal feltételezték, hogy a nép helyett a rendszert szolgálja és védi, eresztékeiben kezdett recsegni-ropogni.

„Nekem az az érzésem, hogy a rendőrök 90 százaléka nem a Fideszre fog szavazni” – ezt állítja Laponyi Zsolt, aki lemondásában azt írta: „a Rétvári-ügy kirobbanásáig a rendőrség megbecsült állománytagjaként tekintettek rám a szolgálati elöljáróim, rendőrségi karrierem felfelé ívelő volt, kihívásokkal teli és szakmailag kifejezetten izgalmas feladatokat bíztak rám”.

Az őrmester sokáig a rendőrség arca volt, tavaly áprilisban azonban Rétvári Bence a rendőrség napján egy olyan fotót tett közzé, amelyen Laponyi arca alatt a KDNP.hu volt olvasható. Miután a rendőr nyilvánosan kérte a belügyminisztériumi államtitkárt: ne használja politikai propagandára a róla készült fotót, másnap értesítették, hogy felfüggesztik a nyilvános és szakmai szerepléseit, májusban pedig fegyelmi indult ellene. Laponyi végül leszerelt.

„Az erkölcsi értékrendem és szakmai elképzeléseim olyan jelentős mértékben eltávolodtak a Rendőrség felsővezetése által képviselt, elvárt »szakmainak« mondott irányvonaltól és értékrendtől, amelyeket a feladataim ellátása során nem tudok és nem is akarok hitelesen képviselni”

– ezt írta magyarázatul két évvel lemondása, és napokkal Szabó Bence őszinte vallomása után Ámán András, aki ezredesi rangban volt ferencvárosi rendőrkapitány.

Pintér Sándor belügyminiszter hazudik, Szabó Bence pedig nem áruló címmel tett közzé ezek után egy majdnem félórás videót Bartha Károly.

„A rendőri vezetés politikai érdekeket szolgált ki az elmúlt 10-15 évben” – jelentette ki a volt rendőrszázados, aki járőrként kezdte, és tizenöt évig szolgált. Elvárás volt, hogy a Fidesznek eredményeket kellett felmutatni, ezért rendre hamisították a statisztikát. Egy ötfős menekültcsoportot például háromszor is elküldtek és elkaptak, hogy így már tizenöt elfogott migránsról tudjanak jelentést tenni. A Készenléti Rendőrségnél azt tapasztalta: tömegtüntetéseken úgy állítottak elő embereket, és úgy intézkedtek, hogy nem ismerték a jogalapját. Azt csak később találták ki: esetleg a jogi osztály segítségével.

– a bináris kód szöveges formában azt jelenti: „Fuck Orbán” és a „Fuck Putyin”. Ezt nyomtatták egy papírlapra, amit a Nemzeti Nyomozó Iroda egy fedett épület negyedik emeletén működő kiberbűnözési osztályának bejárati ajtajára ragasztottak. Egy nyomozó szerint az egység így reagált Ukrajna lerohanására 2022-ben.

Virág Norman Viktor tíz évig szolgált rendőrként, ebből három évig a kiberbűnözési osztály nyomozója volt. „Hatvanpusztán szerintem a zebrák jobban vannak tartva, mint amilyen állapotban ezek a helyiségek vannak a rendőrségen” – mondta arról, milyen körülmények között dolgoztak. A leszerelt főhadnagy a Partizánban úgy nyilatkozott: a jogvégzett emberek felismerik, hogy Magyarország egy „oroszos” állammodell felé halad.

A katona

A sereg szennyesét egy tiszt teregette ki. A jó megjelenésű Pálinkás Szilveszter százados – Laponyi Zsolthoz hasonlóan – a testület arca volt, a honvédség toborzókampányáé.

Ennél nagyobb morális mélypont a Magyar Honvédség történelmében még nem volt, soha ennyi katona nem akart leszerelni, a honvédelmi miniszter döntései mára megölték a katonai hivatást – jelentette ki a többi között a Telexnek adott hosszú interjúban (hat nap alatt 1,8 millió néző).

Pálinkást a világ egyik legjobb katonai iskolájába, az Egyesült Királyságba, a sandhursti akadémiára küldték továbbképzésre, ahol a negyedik hónap végén felhívta az akkori vezérkari főnök, és arról tájékoztatta: hamarosan egy fontos politikai személy lesz a társa.

– idézte fel Pálinkás.

Így ismerkedett meg Orbán Gáspár főhadnaggyal, akivel összebarátkozott, később azonban elváltak útjaik. Pálinkás amerikai tanfolyamra készült, Orbán pedig „egyszer csak felkerült a Karmelitába, kapott egy irodát főhadnagyként, és elkezdte tervezni az afrikai misszióját”. A százados szerint a miniszterelnök fia már Angliában is nagyon sokat beszélt neki arról, hogy az önkéntes keresztény missziója alatt Afrikában megtalálta Istent, aki „szólt neki, hogy gyere, és mentsd meg az afrikai keresztényeket”. Pálinkás elfogadhatatlannak tartja, hogy a Honvédelmi Minisztérium és a katonai vezetés kiszolgálja a miniszterelnök fiának az akaratát, mivel semmilyen nemzeti érdek nem fűződik a csádi küldetéshez, ahol a franciák például kudarcot vallottak. Azt meg egyenesen ijesztőnek tartja, hogy Orbán Gáspár ötvenszázalékos harcértékvesztéssel számol. „Ami azt jelenti, hogy az általa vezetett misszióban ötven százaléka a magyar katonáknak meg fog halni” – mondta Pálinkás. Szerinte „reális”, hogy a rendőrséghez hasonlóan a Magyar Honvédség állományának 90 százaléka sem a Fideszt fogja támogatni a választáson.

Noha a vele készült interjút a legnagyobb titokban szervezték, mégis híre ment. Ezek után behívatta a honvédelmi miniszter, és három ajánlattal – a többi között egy négyéves New York-i kiküldetéssel – próbálta hallgatásra bírni.

„Megtiszteltetés volt titeket szolgálni” – ezt mondta Pálinkás a tömeg előtt, a Hősök terén, a Polgári Ellenállás néven meghirdetett rendszerbontó nagykoncerten, ahol talán utoljára vehette fel az egyenruháját. „Vannak harcok, amiket csendben vívunk meg a reménytelenséggel, a félelmünkkel, de éppen itt van szükség a bátorságra. A bátorság nem azt jelenti, hogy nem félünk, hanem a félelem ellenére is előrelépünk, szembenézünk a sötétséggel, azt mondjuk: itt vagyok, és nem hátrálok meg”. Minden mondatát éljenezve tapsolták.

„A sötétség nem attól tűnik el, hogy várunk, hanem attól, hogy valaki elkezd világítani. Legyetek egymásnak fény a sötétségben”

– üzente a jelenlévőknek.

Eszményi rendszerben nem állna a rendszerbontó koncert színpadán, de „egy ideális rendszerben nem lenne szükség rendszerbontó nagykoncertre” – így kezdte a Pálinkással együtt fellépő Szabó Bence. Szerinte a mai rendszerben „ma Magyarországon még az alkotmányos alapjogaink sem tudnak érvényesülni, és ennek véget kell vetni”.

A közgazdász

Felső vezetői utasításra állították le a Gazdasági Versenyhivatalban egy NER-közeli üzletember cégének problémás fúziójához köthető vizsgálatot – ezt tárta fel a nyilvánosság előtt az állami hatóság vezető közgazdásza. A hatalomhoz dörgölőző vállalkozót, Kis-Szölgyémi Ferencet a „NER udvari söprögetőjeként” is szokták emlegetni, cége ugyanis rendre sikerrel indul a takarításra kiírt állami közbeszerzéseken.

Az állami hivatalnok interjúja előtt nem egyeztetett a GVH vezetésével. „Valószínűleg holnap kitesznek ezért” – mondta Berezvai Zombor, aki 2019 óta a GVH vezető közgazdásza. Szerinte a versenyhivatal működését érintő viták az elmúlt egy évben látványosan eltolódtak a politika irányába, a szakmai érvek pedig háttérbe szorultak. A kommunikációs főnök jelentéseket fogalmazott át. Berezvai példaként az árrésstopot említette, amelyet nem lehetett kritizálni a nyilvánosságban.

Az ellenségesnek tekintett cégekre, köztük a Nitrogéművekre eltúlzott bírságot szabtak ki. A Lidl 186 millió forintot fizetett, mert teljes kiőrlésűként tüntetett fel egy kiflit, holott csak – a beszállító hibájából – 30 százalékban készült teljes kiőrlésű lisztből. Berezvai szerint jogos volt az eljárás a Lidl ellen, de a büntetés mértéke, valamint az, hogy ezt követően az összes külföldi lánc ellen eljárást indítottak, „az nem egészen fair”.

A kutató

A rendőrségnél és a honvédségnél tapasztalt politikai utasítások hálózzák be a Fideszhez ezer szálon köthető elitképző-intézményt, a Mathias Corvinus Collegiumot is – ezt mondta a „még munkaviszonyban álló” Oroszország-kutató. „Végre beszéljünk azokról a dolgokról, amelyek egész egyszerűen nem normálisak, és egy európai uniós országnak nem lenne szabad így működnie” – tette hozzá Alkonyi Zalán.

Tőle személyesen, felsőbb utasításra elvárták, hogy egy erősen propaganda jellegű cikket írjon Trump Béketanácsáról, amely valójában a kuratóriumi elnök, az „Orbán Balázs-féle konnektivitási politika betetőződése”. Alkonyi nem volt hajlandó részt venni „a személyi kultusz építésében, még ismeretterjesztésbe csomagolva sem”.

Egy kollégájától elvárták, hogy lejárató anyagot készítsen Ruszin-Szendi Romuluszról, mert a volt vezérkari főnök biztonságpolitikai szakértőként a Tisza Párthoz igazolt. A mű nem született meg, így a munkatársat kirúgták. Alkonyi hasonló eljárásra számít a saját ügyében is.

A politikai befolyásért a kutató személyesen Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját tartja felelősnek. „Európában példátlan, hogy egy felsőoktatási intézményre ilyen nyomást helyez az azt fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke” – hangoztatta Alkonyi Zalán. Elmondása szerint az intézményben a pánik jelei érzékelhetők. Az MCC-ben most „mindent egy lapra tesznek fel”, nem is mernek gondolni arra, hogy rendszerváltás következhet be.

A diplomata

„Nem híd vagyunk Kelet és Nyugat között, hanem hídfő a nyugati parton. Nem kompország, hanem kikötő a nyugati parton. Nem Moszkvába mennek egyetemre a gyerekeink, hanem Berlinbe, Párizsba, Helsinkibe” – ezt írta bejegyzésében két nappal a választások előtt a lettországi magyar nagykövet.

Urkuti György – aki korábban Finnországban is nagykövet volt – hitet tett a nyugati orientáció és az Európai Unió mellett. Vannak problémák és viták az unióval, „mégis ide tartozunk” – írta a diplomata, aki mindenkinek azt tanácsolja: „örömmel és hálával” éljen a szabad választás szabadságával.

A (volt) kormánybiztos

„Április 12-e sorsdöntő dátum. Arról fogsz dönteni, hogy Európához akarsz-e tartozni vagy az oroszokhoz. A fiatalok jövője a tét, ezért menjünk el mindannyian szavazni! Derüljön ki végre a többség akarata. Ne maradj közömbös!” – szólított meg minden választópolgárt Wáberer György.

Bár nem mondta egyértelműen, a felvetéséből is kiderül, hogy az egykori nagyvállalkozó nem a kormánypártot támogatja, jóllehet 2023 februárjáig a Tokaj-Zemplén térség fejlesztéséért felelős kormánybiztos volt. A megbízatása azután szűnt meg, hogy a miniszterelnök veje, Tiborcz István kivásárolta őt a cégéből, a Waberer’s Internationalből.

„Korábban több szép közös projektben együtt dolgozva, ismerve Téged azt tudom írni: mélységes mély a csalódás bennem irányodban” – így tudott reagálni Wáberer üzenetére Nagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, Orbán Viktor egyik legközelebbi munkatársa.

Az apját nem tudta meglepni, hisz Emir a körmét rágva a tévé előtt szurkolt a hazai csapatnak. A hosszabbítás után is 1:1-re állt az eredmény, így tizenegyesekkel kellett eldönteni, melyik válogatott jut ki az Észak-Amerikában megrendezendő világbajnokságra.

Az első büntető után egy srác odafutott az alapvonalhoz, és felkapott valamit a fűről. Emir a közvetítésben felismerte fiát, csak éppen azt nem tudta, mit rejteget a kezében.

@denismjccJedan od bitnijih detalja na utakmici 🇧🇦💙💛 Trenutak kada je "posuđen" Donnarummin papir sa izvođačima jedanaesteraca naše reprezentacije 😁 #bosna #fyp #penalty #donarumma #italy @Gigio

Tiktok failed to load.

Enable 3rd party cookies or use another browser

A meccs után a riporterek kérdésekkel bombázták a fiút, aki az egyik helyi tévének elmagyarázta, hogy az olasz kapus, Gianluigi Donnarumma az alapvonalon elhelyezett törölközője alá dugta a kulcsfontosságú információkat tartalmazó „puskát”, amit ő felkapott. A táblázatból látszik, hogy az ellenfél játékosai „melyik lábbal játszanak, hogyan rúgják a büntetőket, balra, jobbra térnek ki, vagy a kapus reakciójára várnak”.

Donnarumma látta, hogy eltűnt a papír. „Dühös és csalódott volt, a biztonságiakat hibáztatta” – mesélte Afan.

A segédeszköz nélkül az Azzuri kapusa csak saját ösztöneire hagyatkozhatott. Nem volt túl eredményes. Három gólt kapott tizenegyesekből.

A vereség után „sportszerűtlennek” nevezte Anaf cselekedetét az egyik olasz médium. Hogy csínytevés vagy bravúr volt-e, mindenki döntse el egyedül.

„Tisztelem Olaszországot, de a hazámért tettem. Remélem, Donnarumma nem haragszik rám” – ezt nyilatkozta a tizenéves a Gazetto dello Sporto szakportálnak.

Anaf az apjával úgy döntött, hogy nem őrzi meg az „ereklyét”, hanem árverésre bocsájtja, a befolyt összeget pedig jótékonysági célokra fordítják.

A háborúban megcsonkított ország szurkolói egyként követelték, hogy a válogatottat – kabalaként – a fiú is kísérje el Amerikába. Óhajuk meghallgatásra talált. Az a tévé, amely interjút készített a nemzetközi porondon is híressé vált tizenéves labdaszedővel, védnökként fizeti Anaf útját.

Bosznia-Hercegovina a B-csoportban a házigazda Kanadával, Katarral és Svájccal játszik majd a továbbjutásért.

Olaszország a zenicai 4:1-es vereség után sorrendben harmadszor sem jutott ki a világbajnokságra.

A meccs után a vendégek nem rohanták meg azonnal a pubokat, hogy megünnepeljék a győzelmet.

Szemeteszsákokkal felszerelkezve először feltakarították a lelátót maguk után.

„Sokat tanulhatnánk tőlük” – jegyezte meg egy másik angol.

„Köszönjük” – tudatta cirkalom nélküli egyszerűséggel a legendás stadion vezetése hivatalos közösségi felületén.

„Ezt nem tették volna meg, ha veszítenek” – szólt hozzá epésen egy kommentelő, de nincs igaza.

A japánok akkor is takarítottak, amikor csapatuk a 2022-es katari VB-n a hosszabbítás utáni tizenegyesekkel kikapott Horvátországtól.

„Azért takarítunk el magunk után, mert így tisztelgünk a japán kultúra előtt, még itt Katarban is” – magyarázta söprögetés közben egy fiatal lány, aki szerint a tisztaság és a rend a jámborság jele.

A lelkes szurkolókat a japán válogatott „második csapatának” is nevezik, mert nemegyszer tombolás és randalírozás nélküli buzdításukkal segítették a nemzeti tizenegy sikerét.

Már 2018 nyarán felfigyeltek rájuk, amikor az Oroszországban megrendezett vébén, a Szenegál elleni döntetlen után nem hagytak maguk után rendetlenséget a Jekatyerinburg Aréna lelátóin.

A példa ragadós volt. Utóbb a szenegáli szurkolók is összegyűjtötték a szemetet a többi között a marokkói Tangerben, ahol csapatuk az Afrika Kupában Kongói DK válogatottja ellen játszott.

A katari világbajnokság szervezőit elkápráztatta a japán szurkolók rendszeretete.

Címlapokra kerültek, miután a meccsek befejeztével zsákokkal járták be az üléssorokat, és összegyűjtöttek minden hulladékot.

Eközben a japán válogatott játékosai makulátlanul tisztára sikálták az öltözőt, és hajtogatott origami hattyúval kedveskedtek a vendéglátóknak.

A Németország felett aratott 2:1-es győzelem után nagyjából harminc japán szurkoló nem rohant el ünnepelni, hanem először gondosan feltakarították a stadionnak azt a részét, ahonnan honfitársaikkal bíztatták a Kék Szamurájokat.

„Nem azért takarítunk, hogy megörökítsen bennünket a kamera” – bizonygatták egy helyi influenszernek.

Nemcsak ő figyelt fel a lelkiismeretes japánokra, hanem a szervezők is, akik arra kérték a „takarítóbrigádot”, hogy maradjanak még egy pár percig.

„Fogalmunk sem volt, mi fog történni, aztán hirtelen a stadionban lévő összes önkéntes odajött hozzánk és megköszönte munkánkat” – idézte fel a történteket a japán szurkolók önjelölt vezetője. „Lenyűgözött a több száz önkéntes látványa és megható szavaik” – mondta Cunoda Hirokazu.

„Örömmel töltene el, ha más külföldi szurkolót is arra ösztönöznénk, hogy kövessék példánkat” – jelentette ki Cun-szan1.

A FIFA különdíjjal jutalmazta a magukat nem Ultráknak vagy más, fenyegető jelzővel illető japán drukkerek első emberét.

Az elszánt, de pedáns szurkolói csapat neve Bóbita – a japán szamurájok jellegzetes, a fejbúbon viselt hajfonata után. Ezt a fejdíszt viseli a bőven hatvan felett járó Cun-szan is.

Cun-szan a katari vébé megnyitója előtt, mintegy terepszemleként bejárta az összes helyszínt és stadiont, az első napon pedig megnézte a Katar-Ecuador meccset, és megrökönyödve tapasztalta, hogy mennyi szemét maradt a szurkolók után.

Azt mondta: a japánok nemcsak külföldön tetszelegnek a takarítással, hanem ugyanezt teszik hazájukban is, a ligás mérkőzéseken.

Japánban a tisztaság a kultúra része, és a szép szokást már kiskoruktól belenevelik a gyermekekbe.

A rendteremtés az egyik megnyilvánulása annak, hogy a „japánok büszkék életmódjukra” – állítja az Oszakai Egyetem szociológia professzora.

„A futballmeccsek utáni takarítás az iskolában tanított elemi viselkedési szabályok kiterjesztése, ahol a diákok takarítják az iskolai tantermeket és folyosókat” – mondta Scott North.

„A japán társadalom egyik fontos ismérve az abszolút tisztaság a többi között minden sporteseményen, így természetesen a futballban is” – magyarázta a professzor.

Csődbe ment a szponzor – magyarázta a fontos ember, aki még 2014-ben zsebre vágta az egykori világelső tinédzsernek szánt pénzt, és ezzel derékba törte a pályafutását.

Az elismert vezető környezetében egyre nagyobb összegeknek veszett nyoma. Ő eközben egy szép villát vásárolt magának a felkapott Ibizán.

A hatóságok felfigyeltek üzelmeire, kivált azok után, hogy a vámosok lefülelték az egyik beosztottját, pontosabban cinkosát, aki százezer euró készpénzzel próbálta átlépni a határt. A nyomozás során kiderült, hogy évek során összesen 11 millió tisztára mosott eurót hozott be bankjegyekben az országba.

A pénz – külföldi közvetítőkkel és bűnrészesekkel – eltűnt annak az intézménynek a számlájáról, amit az elnök irányított, majd a beosztottja apránként hazacsempészte, és – persze – zsebre vágták.

Az elnök lába alatt forró lett a talaj. A Cortina d’Ampezzóban megrendezett 2026-os téli olimpia után kereket oldott – legalábbis ebben reménykedett.

A nyomozók azonban már tavaly augusztus óta figyelték. Eltűnése után gyorsan kiderült, hogy az elnök Dubajba menekült.

Az Interpol segítségével nemzetközi elfogatóparanccsal körözik.

Ja, elfelejtettem mondani, hogy a történetnek nincs köze Magyarországhoz. Ha valaki arra gondolt, hogy a magyar hatóságok üldöznek Dubajban menedéket kereső, az országot százmilliárdokkal megkárosító fontos embereket, az téved.

Én kérek elnézést, ha esetleg bárkit is félrevezettem.

A szélhámosság főszereplője ugyanis horvát. Az ottani síszövetség Dubajba menekült elnöke ellen a horvát ügyészség tervez vádat emelni.

Vedran Pavlek, a fontos vezető nem számolt azzal, hogy az Egyesült Államok és Izrael megtámadja Iránt, Teherán pedig megtorlásként mindent lő, ameddig csak eljutnak rakétái és drónjai. Dubajt sem kímélték.

Ez nem volt ínyére. Az emírségekből Moszkvába indult, ahol – minő meglepetés – egy olyan cég működik, amelynek a számlájára a síszövetségből sikkasztott pénz egy részét utalták. A nyomozás során kiderült, hogy hasonló módszerrel juttatták el az elsinkófált vagyont Liechtensteinben, Monacóban, Magyarországon, Szerbiában, San Marinóban és Szlovákiában bejegyzett cégek bankszámláira is.

Az elnököt – útban Oroszország felé – a nemzetközi elfogatóparancs alapján Isztambulban kapcsolták le, ahol rendőri felügyelet alatt egy luxusszállodában várja a kiadatását. Itt értesült arról, hogy nyomoznak ellene, három cinkosa pedig máris előzetes letartóztatásba került.

Vedran Pavlek elnöksége, több mint egy évtized alatt az óvatos becslések szerint 30 millió eurónak veszett nyoma. A feltételezések szerint ennek egyharmada, napi árfolyamon közel négymilliárd forint az elnök magánszámláján landolt. „Fürdött a pénzben” – így illusztrálták „áldásos” tevékenységének eredményét a közösségi médiában.

Magyarországon ennél jóval nagyobb összeg „eltűnésére” sem reagáltak a hatóságok.

Március 14-én, szombaton indul a személyszállítás Budapest és Belgrád között – jelentette be Szijjártó Péter a kínai külügyminiszterrel tartott sajtótájékoztatóján. A kormány február 20-ára tervezi a Budapest-Belgrád vasútvonal átadását – közölte Lázár János még decemberben. Az év elején kiderült, hogy át kell építeni a peront a Keletin, mert a kínai vonaton nincs lépcső. Későn szóltak a szerbek – magyarázkodott a MÁV.

2025. február 27.

Elindult a teherforgalom a kínai kölcsönből ezermilliárd forintos beruházással a jobbára a Mészáros Lőrinc cége által felújított magyar szakaszán. A külső műszaki ellenőrzés még nem zárult le.

2026. március 3.

A személyforgalom indulásának már nincs konkrét dátuma, az az EU-s szabványoknak megfelelő ETCS-rendszer működéséhez kötött.

2026. március 4.

Szijjártó Péter külügyminiszter három héttel ezelőtt azt mondta, hogy március 14-én indul a személyforgalom. Ez azonban nem tartható, mert a kínai kivitelező nem készült el az uniós szabványoknak megfelelő biztosítórendszerrel. A szerb közlekedési miniszter eközben azt nyilatkozta, hogy március 27-én indulhat meg a forgalom.

2026. március 10.

„A személyforgalom indulása nem konkrét dátumhoz, hanem az ETCS-rendszer megalkuvások nélküli működéséhez kötődik. Ez várhatóan a tavasszal megtörténik, legkorábban akár még a húsvéti ünnepek előtt”

– tudatta a Lázár János vezette építési minisztérium.

2026. március 29.

A MÁV informatikai hibának tartja, hogy megfeledkezett az óraátállításról.

2026. március 30.

Mindkét, a szakmában nagyon nagyra tartott magyar ETCS-szakértő felmondott a MÁV-nál. Ez, több egymástól független forrás szerint jelentősen megnehezíti, hogy a Budapest–Belgrád-vasútvonal idejében megkapja a vonatbefolyásolási rendszer használatbavételi engedélyét.

2026. március 30.

Sietve, a választás hétvégéjén, április 10-12. között költözik a MÁV a miniszterelnök vejének, Tiborcz Istvánnak az érdekeltségébe tartozó cégtől vett irodaházakba.

2026. március 30. – frissítés

Nem indulnak el a személyvonatok a választásokig a Budapest–Belgrád vonalon – jelentette be Lázár János minisztériuma.

A Direkt36 a Pinterestről kölcsönzött fotók alapján mutatott egy Matocsy Ádámra hasonlító férfit a dubaji álomlakásban. Az állami forrásokból (magyarán: a magyar adófizetők pénzéből) is megtollasodott, 1986-ban született „üzletember” egy akkoriban 3,5 milliárd forintot érő, a hirdetés szerint legalább öt hálószobával, nyolc fürdőszobával, és privát tengerparttal rendelkező, a Signature Villák közé sorolt fényűző ingatlanba költözött be a mesterségesen kialakított Palm Jumeirah szigeten.

„Matolcsy Ádám legértékesebb vagyontárgyait Budapestről Dubajba szállíttatja át” – írta a minap több, egymástól független forrásra hivatkozva a 444. Értesülései szerint a luxusautókat, bútorokat és más vagyontárgyakat konténerekben, vasúton, majd hajóval kezdték szállítani az Egyesült Arab Emírségekbe.

A leköszönt jegybankelnök fiának az autók gyűjtése az egyik gyengéje. Rajongott a Porsche Targák iránt. A korábbi, a kilencvenes évek elejéről származó példányokból többet is tárolt mélygarázsokban azzal érvelve, hogy egy „későbbi együttértékesítés esetén nagyobb értéknövekedést érjen el velük”.

Nem valószínű, hogy ezek közül mindet megtartotta, tény viszont, hogy néhány autóját Dubajba, a keleti újgazdagok menedékébe költöztette. A hely mindaddig biztosnak tűnt, amíg a lefejezett Irán megtorlásul lőni kezdte az itteni létesítményeket is.

Dubajozó hülyegyerekekről

beszélt Lázár János tavaly szeptemberben a Harcosok Klubja egyik vidéki rendezvényén, de közülük senkit sem nevesített.

A miniszterelnök korábbi jobb keze, Matolcsy Ádám édesapja hónapok óta szintén az Emírségekben tengeti életét. Az azóta az „aranybudijáról” és „füstmentes szivarszobájáról” elhíresült Matolcsy György néhány hetente, jellemzően rövid időre utazik haza. Jegybanki irodáját 105 milliárdért fia barátjának a cége újította fel – Hadházy Ákos magyarázata szerint a devizahitelesek pénzéből. Az MNB ugyanis az eredeti 160 forintos árfolyam helyett 260-ért adta a bankoknak a svájci frankot a devizahitelek forintosításakor.

Vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt tett feljelentést az MNB alapítványai ellen az Állami Számvevőszék éppen egy éve. A (köz)vagyonukat kezelő cégek vesztesége 270 milliárd forintra rúgott, maga a vagyonkezelő pedig szédületes 500 milliárd forint felett rendelkezett. A pénz a Matolcsy-klán és köreik zsebébe vándorolt – vagy elherdálták. Az eljárás során azóta sem hallgattak ki egyetlen gyanúsítottat sem.

Sajtóértesülések szerint napokkal a feljelentés után Orbán Viktor találkozott Matolcsy György volt jegybankelnökkel, miközben fiának, Matolcsy Ádámnak a közeli barátai a Tiszát próbálták megkörnyékezni.

Az MNB-ügyről nem egyeztetett Matolcsy Györggyel, mert az nem a kormány dolga, de jó viszonyban vannak és nagyra tartja – nyilatkozta hónapokkal a botrány kirobbanása után a Orbán Viktor.

***

Egy másik jóbarátja, Mészáros Lőrinc, a felcsúti gázszerelő a minap, március végén 3390 millió forintot utaltatott át az egyik zászlóshajójának számító cége, a V-Híd számlájáról magánszámlájára. A vállalati számlán ezek után 53 millió maradt.

Magyarország messze leggazdagabb elnökének alapítványa ez idő tájt adóból leírható 24 millió forinttal támogatta az edelényi kórház egy új ultrahang-berendezésének megvásárlását. Az alkalmi ünnepségen – egy alsó hangon 4,5 millió szettben – megjelent az alapítvány kuratóriumának elnöke, egyben Mészáros felesége.

– ezt találta mondani Várkonyi Andrea, akinek a szavai sokakban megütközést keltettek.

***

Drasztikus eladási hullám söpört végig a 4iG papírjain a pénteki kereskedésben, az árfolyam a novemberi csúcs óta értékének felét elveszítette – így fogalmazott az Index ezekben a napokban, ennél közérthetőbben pedig a HVG, amely azt írta: látványosan gyors süllyedésbe kezdtek a NER zászlóshajói a Budapesti Értéktőzsdén. Az Orbán Viktor falubélijéhez, Mészáros Lőrinchez köthető Opus 10-11 százalékos, a kormányzati hadiipari üdvöske, a 4iG pedig 16 százalék feletti esést is produkált.

A Matolcsy-klán dubaji költözésének, Mészáros Lőrinc közel 3,4 milliárdos pénzfelvétének és a NER-közeli cégek tőzsdei buktájának csak látszólag nincs köze egymáshoz.

Az együttható, hogy hiteles közvélemény-kutatások a Fidesz vereségét jelzik az áprilisi választásokon.

Tóth István János ezzel magyarázta, hogy 2010 és 2023 között a jó politikai kapcsolatokkal rendelkező vállalatok szerződéseik 45 százalékát olyan pályázatokon nyerték el, amelyeken csak egyetlen cég tett ajánlatot. Ez az arány az utóbbi két évben 69 százalékra ugrott.

„Hogyan szereztek milliárdokat közbeszerzési szerződésekből Orbán Viktor oligarchái?” címmel jelent meg a Financial Times cikke. A lap újságírói 350 ezer magyar közbeszerzést fésültek át. Elemzésükből kiderült, hogy Orbán Viktor 2010 óta tartó kormányzása alatt az állami pályázatokon odaítélt összes pénz

14 százaléka 13 társtulajdonos 42 vállalatához került.

A lap Mészáros Lőrincet nevezte meg a nyertes pályázatok kulcsfigurájaként.

„Abban, hogy eljutottam idáig, bizonyára szerepet játszik a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye, de én soha nem privatizáltam, nem nyúltam le semmit, mindent a munkámmal és az eszemmel szereztem meg” – nyilatkozta 2014-ben a Heti Válasznak adott interjújában az egykori felcsúti gázszerelő.

A többi cégvezető – mások mellett Szíjj László, Garancsi István (akinek a luxusgépén repkedett meccsekre is Orbán Viktor), Balásy Gyula, Tiborcz István – azután futott fel, hogy kapcsolatba kerültek Mészáros Lőrinccel.

Miután az OLAF, az EU csaláselleni hivatala vizsgálatot indított az Elios ellen, 2015 óta távol tartom magam a közbeszerzésektől – reagált a miniszterelnök veje.

„Meg kellett tanulnom, hogy nem vehetek részt mindenben. Azóta nagy figyelmet fordítottam – és még mindig fordítok – arra, hogy az általam közvetlenül irányított cégek ne vegyenek részt közbeszerzési pályázatokon” – nyilatkozta Tiborcz István.

A Financial Times szerint 2010-től 2025 végéig a 13 legnagyobbat kaszáló üzletember

Összehasonlításul: Magyarországnak 2010 óta összesen nagyjából 40 milliárd eurót utalt a manapság annyira gyűlölt Brüsszel.

A 13 oligarcha ennek az összegnek a több mint kétharmadát, 70 százalékát zsebelte be.

Biztosra mentek. Nem kártyáztak, nem szerencsejátékoztak – egyszerűen csak pályáztak.

„Magyar állampolgár vagyok még. Nem is akartam soha megváltoztatni, mert büszke voltam rá. Viszont eljött az az idő, hogy ha esetleg valamilyen csoda folytán a Fidesz folytatná, akkor le fogom adni a magyar állampolgárságomat. Magyarnak magyar maradok, de nem akarok egy ilyen államnak a polgára lenni” – tette hozzá.

„Mintha hasba szúrnának”, amikor meglátok otthon egy óriásplakátot – mondta egy másik, szintén Ausztriában élő magyar nő.

Ők ketten, a súlyos mérlegelés előtt álló férfi és a kampánytól viszolygó nő azok közé a több százezer magyar közé tartoznak, akik 2010 óta hagyták el az országot. Az azt követő tizennégy évben összesen 324 179 magyar vándorolt ki, többen, mint ahányan Debrecenben és Nyíregyházán élnek.

A migránséletet választotta a miniszterelnök lánya és milliárdos veje is.

„Tiborcz István, Orbán Ráhel és gyermekeik a 2025/2026-os tanévet az Egyesült Államokban töltik majd Orbán Ráhel egyetemi tanulmányai miatt” – tudatta Tiborcz cége, a BDPST Group.

A kivándoroltak túlnyomó többsége magyar lakcímmel rendelkezik, így ők – ha részt kívánnak venni a választásokon – hazautaznak, vagy külképviseleten szavazhatnak. Ezekből kevés van, és távol eshet külföldi tartózkodási helyüktől. Az otthoni vagy külföldi szavazás egyaránt számukra költséges és időigényes.

A Tiborcz-Orbán házaspár kivételével. Nekik csak 12 kilométert kell megtenniük, hogy eljussanak tribecai otthonukból a New York-i magyar konzulátusig.

Tőlük eltérően a regisztrált külhoni magyarok levélben szavazhatnak.

Valamivel több mint 10 millió lakosa volt Magyarországnak 2010 elején. A népességszám minden igyekezet ellenére tavaly 9,5 millió alá zsugorodott. A többi visegrádi országban ugyanebben az időszakban a lakosság száma stagnált vagy növekedett. A népességfogyás következményeire nem térek ki.

Tizenhat éve, 2010-ben került másodszor hatalomra Orbán Viktor, aki most Európa leghosszabban uralkodó miniszterelnöke.

A „manyup” lenyúlása

Kormánya első intézkedéseinek egyikeként 2010 novemberében a magánnyugdíjpénztári tagok 97 százalékát – azzal a fenyegetéssel, hogy elesnek állami nyugdíjuktól – visszakényszerítette az állami nyugdíjrendszerbe, nagyjából 3000 milliárd forintos, akkori árfolyamon csaknem 11 milliárd eurós magánvagyonukat pedig államosította.

„Fényes nappal, álarc nélkül” – mondaná Hofi.

A későbbi számítások szerint az a 3 százalék járt jól, amely nem dőlt be a kormány riogatásának.

Az euró

Orbán Viktor többször is elvetette az euró bevezetését azzal érvelve, hogy eleve az erős és versenyképes gazdaságoknak kedvez.

Ezek szerint a fejlettek közé sorolható Észtország (2011), Lettország (2014), Litvánia (2015), Horvátország (2023) és Bulgária (2026). Zárójelben az euróövezethez történő csatlakozásuk éve.

Egy euró 2010 áprilisában, a tizenhat évvel ezelőtti választások idején középárfolyamon nagyjából 265 forintba került. Tizenkét évvel később, 2022 szeptemberében az árfolyam 423 forinttal negatív csúcsot döntött, vagyis a magyar valuta több mint 60 százalékot veszített az értékéből.

A magas jegybanki alapkamat jóvoltából a forint 2026 februárjában 375-ös euróárfolyamra tornázta fel magát, az Irán elleni csapásokat követően azonban az euró egy hét alatt húsz forinttal drágult.

Az ingadozó árfolyam nem teszi tervezhetővé a behozataltól függő gazdaságot, és nem kis mértékben gerjeszti az inflációt.

Az összehasonlítások

Következésképpen a magyar pénzhígulás rendre magasabb, mint az euróövezetben.

A nyugdíjemelés – a fogadkozások ellenére – alacsonyabb az inflációnál.

Magyarország és Bulgária holtversenyben az Európai Unió két legszegényebb országa az európai háztartások tényleges fogyasztása alapján készített Eurostat-adatok szerint. A magyarok közel harmada nem tudna kifizetni egy százezer forintos váratlan kiadást – állapította meg egy reprezentatív felmérés. Hárommillió magyar élhet abszolút szegénységben egy új uniós számítás alapján. A cél, ha egyáltalán van, már nem az osztrák életszínvonal elérése, hanem az elrugaszkodás az utolsó helyről.

Ez nem lesz könnyű, mert sorozatban negyedik éve Magyarország az unió legkorruptabb tagja.

Ugyanakkor Magyarország aranyérmes egy másik kategóriában: itt drágultak a lakások a legnagyobb arányban, 230 százalékkal 2010 óta.

Így szálltak el az árak egy év alatt a magyar boltokban: 70 százalékkal drágább tej, 60 százalékkal drágább tojás és 16 százalékkal drágább hús – állt egy tudósításban 2025 januárjában.

„Repülőrajtot vett a gazdaság” – állította ugyanebben a hónapban a miniszterelnök. Ehhez képest két egymást követő évben, 2023-ban és 2024-ben nem kis mértékben hanyatlott az ipari termelés, a repülőrajt pedig azóta is várat magára.

A térségben Magyarországot mindenki lepipálta.

Magyarország és Lengyelország az egy főre eső, 20-22 ezer dolláros GDP-t tekintve 2010-ben még egy szinten állt. Lengyelország azóta meredeken fejlődik. A tavalyi GDP egy főre vetítve elérte az 54 ezer dollárt, Magyarországon pedig a Valutaalap számításai szerint a 26 ezret.

A brüsszeli és norvég pénzek

Magyarország uniós csatlakozása, 2004 óta nagyjából nettó 67-68 milliárd eurós, 21-23 ezer milliárd forintos támogatást kapott az európai adófizetők pénzéből.

A legnagyobb tételek – nettó 40 milliárd euró – az utóbbi tíz évben érkezett. A csúcs 2014 volt, amikor a magyar GDP 5,3 százaléka uniós forrásokból származott. A pénzt sokszor „korlátozott hatékonysággal” használták fel, és gyakori volt a túlárazás – állapították meg nagyon visszafogottan a GKI kutatói, akik szerint az uniós tagság gazdasági előnyei vitathatatlanok, mert a bővülés motorjaként szolgáltak.

A visszaélésekről – ld. Elios-ügy, lombkorona nélküli sétányok, és még sorolhatnánk – a jelentés nem tett említést.

A magyar kormány 2014-ben összecsapott a Norvég Alappal, amely ragaszkodott ahhoz, hogy az általa juttatott támogatást civil kurátorok felügyeljék az állam helyett. A támogatásokra létrehozott alap ezek után leállította utalásait Magyarország felé. A magyar szervezetek hét év alatt több mint 210 millió eurót buktak el.

Az illiberális demokrácia

Illiberális államot építünk – jelentette ki Orbán Viktor 2014-ben Tusnádfürdőn. Példaként nem nyugati, nem liberális, szerinte mégis sikeres országokat emelt ki: Kínát, Indiát, Törökországot és Oroszországot.

Az illiberális demokrácia fogalmát Fareed Zakaria ismertette 1997-ben. Cikkének lényege: csak Nyugaton, Amerikában és Nyugat-Európában magától értetődő, hogy a demokrácia, vagyis a pártok közti jogszerű, szabad választáson alapuló népuralom egyben liberális, azaz védi az egyén törvényes jogait, a hatalmi ágak egymás fékeként és ellensúlyaiként különválnak, a sajtó-, szólás- és vallásszabadságot pedig a jog uralma szavatolja.

Ahol tekintélyelvű vezetők uralkodnak, akik a demokrácia erőtlen intézményeit díszletként használják, ott nem liberális, hanem illiberális a demokrácia.

Az alapvető különbség a magyar miniszterelnök és az indiai származású amerikai publicista felfogása között, hogy Orbán pozitív fényben láttatja és követendő példának tartja a gazdaságilag viszonylag sikeres nem liberális demokráciákat, míg Zakaria a látszólag demokratikusan megválasztott, az emberek jogait a gyakorlatban mégis eltipró, valójában önkényuralmi, autokratikus rezsimeket működtető vezetőket negatív példaként említi.

A kulcsszó szerinte a jogállam, amelynek ellentéte az „ember uralma” – egy olyan vezetőé, aki saját, és nem a választók akarata szerint kormányoz. A jogállamiságban a jogrendszer kiszámítható, az állam hatalmát erős intézmények és érvényesíthető jogok korlátozzák. „A nyugati történelemben ismert hagyomány arra törekszik, hogy az egyén szabadságát és méltóságát megvédje” – írta Zakaria.

Az illiberális demokrácia magyarországi bevezetésével kezdődött a jogállamiság leépítése, amely a „brüsszeli pénzek” elvesztésével tetőzött, egyben pedig a keleti nyitás indult, amely az ép ésszel megmagyarázhatatlan Putyin iránti ragaszkodásban csúcsosodott ki, holott Orbán 1989-ben még hazaküldte a „ruszkikat”.

A koronavírus-járvány

Magyarországon 49 124 áldozata volt – népességarányosan az ötödik legtöbb globálisan, Peru, Bulgária, Észak-Macedónia és Bosznia-Hercegovina mögött.

A magyar kormány ennek ellenére tavaly propagandafilmet készített a covid elleni győzelemről. Ebben nem szólaltak meg az érintett családtagok és a terepen dolgozó orvosok.

Elhallgatták, hogy az adófizetők pénzéből durván 300 milliárd forintot tapsoltak el nagyjából 17 ezer lélegeztetőgép vásárlására. A mai napig nem tudni pontosan, ki fölözte le a hasznot. A darabonként átlag 17 millió forintba került eszközök egy részétől egy 2024-es árverésen 13 ezer (!) forintért próbáltak megszabadulni készülékenként.

Az öntömjénezésből kimaradt az az orvos is, aki azt mondta Orbánnak: lélegeztetőgép van, csak technikus nincs hozzá.

A lélegeztetőgép-bizniszért senki sem került börtönbe.

A stadionok és kórházak

A nyíregyházival együtt Magyarországon 27 stadion épült tíz év alatt – 2014 óta. A kormány valamivel több mint 600 milliárd forintot tapsolt el a beruházásokra. Az új stadionok átlagos kihasználtsága nem érte el a 40 százalékot, azaz a jegyek fele sem kel el egy-egy meccsre. A stadionokra költött százmilliárdok évszázadok alatt sem fognak megtérülni.

Ezzel párhuzamosan a kormány mérlegelte a járó- és a fekvőbeteg-ellátás racionalizálását. A Pintér Sándor megbízásából 2020-ban 352 millió forintért rendelt tanulmány szerint a 2019-ben meglevő 108 kórház számát 2035-ben 70-re csökkentették volna, az 557 rendelőből pedig 221 maradt volna. A drasztikus megnyirbálási tervezetet a kormány végül eltitkolta.

A várólisták ettől függetlenül csak bővülnek. Szegeden például 23-án haltak meg azok közül, akik 2028-ra kaptak időpontot térdprotézisműtétre.

Rendhagyó módon egyébként Magyarországon a lakosságot érintő két kulcsfontosságú terület, az egészségügy és az oktatás nem kapott önálló minisztériumot, hanem a belügy fennhatósága alá tartozik.

A milliárdos Mészáros Lőrinc

„Egészen pontosan 2009 óta vagyok milliárdos, amikor még a Fidesz ellenzékben volt” – ezt írta Magyar Péternek címzett levelében a felcsúti gázszerelő. Ebben az évben cége valamivel több mint egymilliárd forintos bevételre tett szert, amiből 9 milliós osztalékot vett fel.

Mészáros Lőrinc 2025-ös vagyonát ezzel szemben már 1749,1 milliárd forintra becsülte a Forbes, és ezzel az összeggel évek óta a leggazdagabb magyar, akinek a javai percenként (!) csaknem egymillióval gyarapodnak.

„Abban, hogy eljutottam idáig, bizonyára szerepet játszik a Jóisten, a szerencse és Orbán Viktor személye, de én soha nem privatizáltam, nem nyúltam le semmit, mindent a munkámmal és az eszemmel szereztem meg” – nyilatkozta 2014-ben a Heti Válasznak adott interjújában Mészáros.

A Budapest-Belgrád vasút

A leggazdagabb magyar vagyonának töredéke a Budapest-Belgrád vasútból származik, amelynek felújításában egyik cége is részt vett.

A kínai érdekeket szolgáló vasút csaknem ezer milliárd forintba kerül – kilométerenként a negyedével többe, mint Szerbiában. A beruházást kínai hitelből finanszírozzák. Ennek kulcsfeltétele volt, hogy kínai állami cégek is szerepet kapjanak a kivitelezésben.

Jóllehet az első tehervonat 2026. február 27-én elindult a magyar szakaszon, az infrastruktúra legbonyolultabb része, a kínaiak által gyártott vonatbefolyásoló rendszer nemcsak nem működik, hanem még nem is kapott engedélyt.

A pálya Magyarországon elkerüli a nagyobb városokat, Kecskemétet és Szegedet például. A közúti kereszteződések egy szintben vannak a sínekkel – csupán két külön szintű átjárót építettek. A szerelvény megengedett sebessége ezért nem haladhatja meg a 160 kilométert óránként, ezért gyorsvasútnak sem nevezhető.

Miután a szerb illetékesek az újvidéki pályaudvari katasztrófa következményeivel voltak elfoglalva, későn tájékoztatták a MÁV-ot, hogy az általuk rendelt kínai szerelvényeken nincs lépcső, januárban rohammunkában át kellett építeni a Keleti peronját.

A magyar kormány titkosította a beruházás pénzügyi részleteit, tényfeltáró újságírók azonban a Szerbiában és Észak-Macedóniában kapott információk alapján kiszámították, hogy a befektetés 979 év alatt térülhet meg.

A duzzadó kormány

Az új kormányzati rendszerbe „sem rangkórság, sem kormányzati dáridó nem fér bele” – jelentette ki Orbán Viktor pártja kétharmados győzelme után, 2010 áprilisában.

Ehhez képest a kormánynak 14 miniszter a tagja. Az államtitkárok száma változó: 60-62 a tárca nélküli miniszterek államtitkáraival együtt.

A kormány munkáját – a szám szintén nem állandó – a tavalyi év végén 83 különböző rangú biztos segítette. A többi között a betegelégedettség fejlesztéséért, a magyar életmód és nemzeti értékek védelméért, az amerikai befolyásolási kísérletek kivizsgálásáért és a magyar-török tudományos év programjaiért felelnek, nem kis apanázsért.

Menczer Tamás, a Fidesz kommunikációs igazgatója a magyar-német társadalmi kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszteri biztosként havi 1,45 millió forintot keres – 2,8 milliós képviselői fizetése mellett. „Változó” – válaszolta arra a kérdésre, hogy heti hány munkaórát dolgozik biztosként a „Magyarországon élő német nemzeti közösség helyzetének javulása” érdekében.

A kormánymegbízottakat 2023 óta főispánoknak, a megyéket hivatalosan vármegyéknek hívják – az indoklás szerint azért, mert vissza kell térni a kommunizmus előtti időkhöz. Bajban vannak a tolmácsok – jegyezte meg a döntés kapcsán az Index.

A milliárdos miniszterek

A dubajozó hülyegyerekeket, luxizó kullancsokat és teljesítmény nélküli politikai celebeket ostorozó Lázár János a kormány egyik legtehetősebb tagja. A vagyonát – 46 ingatlan, földbirtokok – egymilliárd forintra becsülik. Csak Lantos Csaba energiaügyi miniszter előzi meg, majd szorosan követi szabadalmi díjával Rogán Antal és Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter. Korábban milliárdokat keresett Pintér Sándor belügyminiszter is.

A Lázár János batidai kastélyához vezető nem forgalmas utat 2024 szeptemberében alapjaitól kezdték újjáépíteni – 3,3 milliárdért.

Tavaly szeptemberben felvétel készült a miniszter szolgálati Mercedeséről, amely egyik fiát szállította. Lázár János erre úgy reagált: amikor tudja, hozza-viszi a fiait.

„Kicsit csodálkoztam, hogy a Tisza Párt nem talált magyar embert, és egy szlovák asszonyt kellett elindítania ebben a választókerületben” – jelentette ki a közlekedési miniszter egy buszon tartott fórumon. A leszlovákozott vas megyei jelölt a felvidéki, magyar származású Strompová Viktória.

Egy másik lakossági fórumán azt találta mondani: a „migránsok” híján a vonatok vécéjét a cigányoknak kell takarítaniuk, mert a „magyarok” nem jelentkeznek erre a munkára. Utóbb bocsánatot kért elszólásáért.

A mezőgazdasági birtok: Hatvanpuszta

Noha Orbán a legszegényebb a kormánytagok között – tavalyi vagyonnyilatkozata szerint 5,7 millió volt a bankszámláján – javában épül az egykor a Habsburgok tulajdonában álló hatvanpusztai kastély.

A népnyelvben Verszájpusztának csúfolt birtokot a miniszterelnök édesapja vette meg 2011-ben, és azóta épül a pazar palotaegyüttes. A rekonstrukció óvatos becslések szerint 30 millió euróba, napi árfolyamon csaknem 12 milliárd forintba kerülhet.

A kormányfő rendre mezőgazdasági épületként hivatkozik az egykori majorságra.

Mások szerint ez „nem gazdaság, hanem gazdagság”.

Az államfők

Sólyom Lászlót 2010 augusztusában Schmitt Pál váltotta a köztársasági elnöki tisztségben. Miután kiderült, hogy disszertációja plágiumgyanús, megfosztották doktori címétől, ő pedig 2012 áprilisában lemondott.

Áder János két ciklusa után Orbán Viktor újabb kiválasztottja, Novák Katalin lett az államfő 2022 májusában. Két évvel később kegyelemben részesítette a bicskei gyermekotthon pedofil ügyébe keveredett igazgatóhelyettesét. A botrányba ő és Varga Judit igazságügyi miniszter is belebukott.

Utódja Sulyok Tamás, akit egy publicista „egy szatyor fingnak” nevezett, miközben Orbán Viktor a tavalyi március 15-i nemzeti ünnepen „áttelelő poloskákhoz” hasonlította a kormánnyal szemben kritikus civil szervezeteket, a független sajtót, az igazságszolgáltatás függetlenségéért tüntető bírókat és a szerinte külföldről finanszírozott ellenzéki politikusokat.

Sulyoknak nem volt véleménye a gyűlöletbeszédről.

A többi között azzal került be a hírekbe, hogy 228 millióba került kiruccanása a párizsi olimpiára, ahol ugyan napi 3,8 millió forintért csupán három napot töltött egy luxusszállodában, a külügy azonban kénytelen volt kifizetni az elnök és kísérete számára korábban lefoglalt 18 napot.

Az idei nemzeti ünnep előtt honvédségi különgépen heteket tölt az Egyesült Államokban, ahol az amerikai vezetők közül senkivel sem találkozott.

A Magyarországon menedékre találók

Az egyik macedón tévé Nikola Gruevszki emlékezetes, 2018-as szökése után Magyarországon forgatott. Értesülései szerint a bukott macedón politikus Orbán Viktor házában talált menedékre. „A miniszterelnök tegnap hazament, Flóra és Róza nevű hölgyekkel találkozott, de ilyen nevű emberrel nem. Így a hírt kacsának kell minősítenünk” – reagált cinikusan a magyar újságírók ezzel kapcsolatos megkeresésére a miniszterelnök sajtófőnöke. Tény viszont, hogy Gruevszkit első jogerős ítélete után magyar diplomaták menekítettek Budapestre a börtön elől. Azóta elsőfokon még három tárgyalást folytattak ellene, amelyeken azzal vádolták, hogy visszaélt a hatalmával. Halmazati büntetése összesen tizenkilenc és fél év. Gruevszki háborítatlan életet él a magyar fővárosban, ahol lakcímkártya birtokában szavazott, Pécelen pedig nyereséges céget alapított. Osztalékot nem vett fel, így nem tudni, miből tengeti életét.

„Senki sem állhat a törvények felett” – jelentette ki ereje teljében Zbigniew Ziobro, aki a törvény betűjét átírva egyidejűleg lengyel igazságügyi miniszterként és legfőbb ügyészként szolgálta saját érdekeit. A szintén magyar oltalmat kapott lengyel politikust hazájában hivatali visszaéléssel és 150 millió zloty, napi árfolyamon 13,6 milliárd forint elsikkasztásával vádolják, ezért február eleje óta nemzetközi elfogatóparanccsal körözik.

Magyarországon kapott politikai menedékjogot Marcin Romanowski – ismerte el tavaly decemberben a kormány. Zbigniew Ziobro, azaz a korábbi igazságügyi miniszter helyettese akadálytalanul érkezett Budapestre, annak ellenére, hogy az ügyész, a szökést megakadályozandó, mindkét útlevelét érvénytelenítette – írta a Rzeczpospolita.

Orbán Viktor rendszeres vendége a boszniai szerbek elítélt vezetője, akit elnöknek szólítanak, holott megfosztották tisztségétől. Egy éve a magyar TEK különítménye utazott Boszniába, hogy szükség esetén kimenekítse Milorad Dodikot – aki szerint Srebrenicában nem történt népirtás.

Magyarországon talált menedékre – Orbán Viktor személyes kérésére – Ghait Pharaon is. A terrorszervezetek által használt pénzügyi hálózattal kapcsolatban álló és az FBI által körözött szaúdi milliárdos ráadásul megvette a magyar miniszterelnök házával szemközti villát.

A Moszkvába menekült Bassar al-Aszad szír diktátor pénzembere, Atia Húri a kétes kötvényprogram közvetítésével vásárolt magyar letelepedési engedélyt, holott az amerikai pénzügyminisztérium ezt megelőzően a hozzá köthető cégeket szankciós listára tette. A magyar engedély birtokában Húri szabadon utazhatott az EU területén. Olyan ügynökhálózatot épített ki Európában, amely segítette az Aszad-rezsimet a büntetőintézkedések elkerülésében.

A CEU kitiltása

Európa legmeghatározóbb személyei közé választották Soros Györgyöt 2017-ben, amire a lista visszatérő szereplője, Orbán Viktor úgy reagált, hogy 2017 nem Soros éve lesz, „hanem róla fog szólni, azaz Soros és az általa szimbolizált erők kiszorításáról”. Pár hónappal később a Soros alapította Közép-európai Egyetem több mint negyed évszázados budapesti működés után a kormány célkeresztjébe került. Március végén benyújtották a lex CEU-ként elhíresült törvénymódosító javaslatot, amelyet a hazai és nemzetközi tiltakozások ellenére egy héten belül el is fogadtak. A Budapestről elüldözött tekintélyes egyetemet Bécsben tárt karokkal fogadták.

A CEU elűzése után elképesztő összegekkel stafírozták ki a Mathias Corvinus Collegiumot. Az MCC tőkéje tavaly júliusban megközelítette az 502 milliárd forintot.

Az internetadó

A lex CEU elleni tiltakozások süket fülekre találtak, a tömeges fővárosi és vidéki tüntetések után azonban a kormány visszakozott, és mégsem vezette be az internetadót. A sarcot a pénzügyminiszter lengette be annak ellenére, hogy Orbán Viktor 2010-es választási győzelme után még arról beszélt: „söralátét-méretű fecnin is el lehet majd készíteni az adóbevallást”. Napokkal később Budapest mellett demonstráltak Nyíregyházán, Pécsen, Miskolcon, Kiskunfélegyházán, Vácon, Szegeden, Debrecenben, Békéscsabán és Komlón.

Három nappal később, 2014. október 31-én Orbán bejelentette, hogy az internetadó a javasolt formában nem vezethető be. Aznap este „győzelmi nagygyűlésen” tapsolták meg a kormányfő meghátrálását.

A jubiláris Pride

„Mutassunk egy nagy fityiszt a gyűlölködő hatalomnak!” – ezt üzente Karácsony Gergely a 30. Budapest Pride rendezvényének végén. A Fidesz és a kormány minden erejét latba vetve akarta betiltani a felvonulást. Ennek érdekében még a gyülekezési törvényt és az Alaptörvényt is módosították. A rendőrség hivatalosan betiltotta a Budapest Büszkeség néven meghirdetett eseményt, de végül nem akadályozta meg a felvonulást, amely az internetadó elleni tüntetésnél is tömegesebb volt, és nem csak a melegek vettek részt rajta.

Tavaly, október elején Pécsen is megtartották az egyetlen vidéki, szintén betiltott Pride-ot.

A budapesti és a pécsi Pride szervezői – Karácsony Gergely és Buzás-Hábel Géza – ellen eljárást indítottak, amit a bíróságok felfüggesztettek.

A videók

Lassan már nyolc éve én vagyok az ország fasza

Csak annyit kellett kiabálni: »Ruszkik, haza!«

Ami jól jött az a kis lé, és nem is féltem

És csak egyik szemem lőtték ki a tüntetésen

Egyre nagyobbak lettünk, mint egy gyülekezet

Csak szidnom kellett a melegeket.

Ezt vallotta be igazságszérum hatására Bindzsisztán miniszterelnöke Majka tavaly januárban közzétett klipjében. A Csurran-cseppen azóta csaknem 32 millió megtekintést ért el.

A Dinasztia az Orbán-család gazdasági birodalmának megszületését térképezi fel.

Egy hónappal Majka klipje után vált elérhetővé. A nézőszám megközelíti a 4,1 milliót.

A botrányok

• Hat, a kormánynak dolgozó magyar állampolgárt tiltottak ki az Egyesült Államokból 2014 októberében. Közülük csak Vida Ildikó, a NAV akkori elnöke vallotta be, hogy a neve szerepel a tilalmi listán. Az amerikai hatóságok korrupcióval gyanúsították őket, a többi között azzal, hogy a Századvég gazdaságkutató intézet egy amerikai étolajgyártó kérésére kétmilliárdért el tudja intézni a kormánynál az étolaj áfájának csökkentését. (Szankciós listára került később Rogán Antal is – a leköszönő amerikai nagykövet szerint azért, mert Washington aggódott a Magyarországon egyre elhatalmasodó kleptokrácia, illetve ennek a demokráciára jelentett fenyegetése miatt. Néhány hónappal később, 2025 áprilisában a nevét törölték a kitiltottak jegyzékéről.)

• Rogán Antal nevéhez és köreihez kötik a letelepedési kötvények botrányát. A pályázók kezdetben 250, majd 300 ezer euróért vásárolhattak szabad uniós mozgást szavatoló kötvényeket. A kötvényekért azonban nem az államnak, hanem közvetítőknek fizettek, akik busás haszonra tettek szert, ráadásul a kötvények kamatját a magyar adófizetők pénzéből fizették vissza. Soha nem derült ki, kinek a zsebében landolt a 24 ezer, jobbára kínai bevándorló pénze. Orosz csalóval is üzletelt a kormány – írta a Magyar Nemzet.

• Kaleta Gábort, Magyarország limai nagykövetét 2019-ben „hazarendelték”, miután az amerikai hatóságok kiderítették, hogy számítógépén tizenkilencezer pedofil fotót és videót tárolt. Felfüggesztett börtönnel és valamivel több mint félmillió forintos bírsággal megúszta.

• Korrupcióval vádolta az „ördög ügyvédje” Borkai Zsoltot 2019-ben, később pedig fotókat is közölt egy adriai szexorgiáról, amelynek Győr fideszes polgármestere mellett Rákosfalvy Zoltán volt a másik férfi főszereplője. A befolyásos győri üzletember olcsón szerezte meg azokat a területeket, amelyeken később az Audi terjeszkedett, így jelentős profitra tett szert.

• „Itt szállott alá Szájer József” – évekig, egészen pontosan a homlokzat felújításáig, 2025 február végéig, ezt írta az a brüsszeli eresz mellett, amelyen a Fidesz EP-képviselője 2020 novemberében menekülni próbált a rendőrségi rajtaütés elől egy, a kijárási tilalom dacára megtartott meleg orgiáról. Nem sikerült, a közelben a rend őrei megállították. A brüsszeli ügyészség közleménye szerint a táskájában drogot találtak, amelyről Szájer azt állította: nem tudja, hogyan került oda. Pár nappal később EP-mandátumáról lemondott – „egyre nagyobb lelki megterhelésre” hivatkozva. A botrány kirobbanása után a Fideszből is kilépett, és visszavonult tavalyig, amikor Schmidt Mária felkérésére a Szabad Európa Intézet alapító munkatársaként uniós terveken kezdett dolgozni. Az iPadjén kezdte megszövegezni a magyar alkotmányt 2011-ben, amit elfogadása után azóta 15 alkalommal módosítottak.

• Egy Rolex Yacht-Master II karóráért 16,5 millió forintot fizetett Schadl György. Az ügy pikantériája, hogy a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar korábbi elnöke, gyakorló végrehajtó az utóbbi évek egyik legsúlyosabb korrupciós botránya miatt a vagyonelkobzást megelőző bűnügyi zár alatt van. Miatta kényszerült lemondásra Völner Pál. Az igazságügyi államtitkár családja szintén kiváltott egy ingatlant a lefoglalás alól. Jogerős ítéletük még várat magára. A perükben érintett nyolcadrendű vádlottat azonban már korábban jogerősen elítélték, miután elismerte, hogy kenőpénzt fizetett Schadlnak. Ez utóbbi, felfüggesztése dacára 249 millió forintot keresett a botrány kirobbanása óta, miközben az ügyészség 200 millióra büntetné.

• Vagyon elleni és gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények gyanúja miatt tett feljelentést az MNB alapítványai ellen az Állami Számvevőszék éppen egy éve. A (köz)vagyonukat kezelő cégek vesztesége 270 milliárd forintra rúgott, maga a vagyonkezelő pedig szédületes 500 milliárd forint felett rendelkezett. A pénz a Matolcsy-klán és köreik zsebébe vándorolt, vagy elherdálták. Az eljárás során azóta sem hallgattak ki egyetlen gyanúsítottat sem. Beláthatatlan nemzetgazdasági következményekre hivatkozva kérlelte Matolcsyék alapítványa az ÁSZ-t, hogy ne hozza nyilvánosságra a jelentést. Sajtóértesülések szerint napokkal a feljelentés után Orbán Viktor találkozott Matolcsy György volt jegybankelnökkel, miközben fiának, Matolcsy Ádámnak a közeli barátai a Tiszát próbálták megkörnyékezni. Az MNB-ügyről nem egyeztetett Matolcsy Györggyel, mert az nem a kormány dolga, de jó viszonyban vannak és nagyra tartja – nyilatkozta hónapokkal a botrány kirobbanása után a miniszterelnök.

• Magyar közpénzen hizlalt szerbiai hotelprojekt került át a boszniai Szerb Köztársaság üzleti köreihez – írta 2026 február végén az Átlátszó Vajdaság.

A Szőlő utcai botrány

„Két nagyon magas rangú politikust emlegetnek. Az egyiknek állítólag a fiúkat vitték, a másiknak a lányokat” – ezt válaszolta a fővárosi Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat volt vezetője arra a kérdésre: kik voltak azok, akik Juhász Péter Pált, a Szőlő utcai javítóintézet igazgatóját védték. Kuslits Gábor úgy tudja, hogy „Juhász igazgatói irodájában konkrétan orgiák voltak, és volt egy bérelt ház is, nem messze a Szőlő utcai gyermekotthontól, ahol szintén orgiákat rendeztek”.

„Válaszoljon Semjén Zsolt, hogy ki az a Zsolti bácsi!” – követelte ezek után egy ellenzéki képviselő a neten terjedő híresztelések alapján a miniszterelnök helyettesétől. Semjén kifakadt. Azt mondta, hogy egy ördögien felépített karaktergyilkosság zajlik ellene, ami „maga a vérvád”.

A kormány tollvonással reagált a kiskorúak elleni szexuális zaklatás és bántalmazás ki nem vizsgált vádjaira: a tizenéveseket átköltöztették, az alkalmazottakat elbocsátották, az intézményt pedig bezárták.

A gödi botrány

„Szóltak, hogy Viktor levette a védelmet a gyárról” – olyan durván mérgezett a gödi Samsung, hogy Rogán rájuk küldte a titkosszolgálatot. Ezzel a címmel jelent meg egy terjedelmes tényfeltáró cikk az üzemről.

Az utóbbi hónapokban megannyi tudósítás szólt a magyar adófizetők pénzéből bőségesen – Szijjártó Péter szerint 1500 milliárd forinttal – támogatott akkumulátorgyárak dolgozóikra és környezetükre egyaránt káros tevékenységéről.

A kormány ezektől a koreai és kínai cégektől várja a nagy gazdasági fellendülést.

A hatóság még vizsgálja a mérgezéses bejelentést – tudatta például a CATL Debrecen azok után, hogy egy alkalmazott azt állította: mérgezést szenvedett.

Mérgező gázok szivárgása miatt a komáromi SK Battery több dolgozója rosszul lett 2024 márciusában, nyolcat közülük kórházba kellett szállítani. Ugyanitt egy robbanás is bekövetkezett – a vezetés szerint ellenőrzött körülmények között. Az iváncsai üzemben több esetben védőfelszerelés nélkül dolgoztak veszélyes anyagok közelében. A cég elismerte a mulasztást, de tagadta a tömeges mérgezést.

Az orosz beavatkozás

A kiragadott példák pánikot keltettek a választási kampány hajrájában. A botrányokról sürgősen el kellett terelni a figyelmet.

• Március 3-án Orbán Viktor telefonbeszélgetést folytatott az orosz elnökkel – a hivatalos közlemény szerint a közel-keleti és ukrajnai helyzetről, illetve az energiahordozók szállításáról.

• Március 4-én Szijjártó Péter a többi között az oroszok által felrobbantott Barátság vezeték újraindításáról tárgyalt Moszkvában.

• Másnap, március 5-én a TEK és a NAV közös erővel leállított két ukrán páncélozott pénzszállítót – aranykonvojt – az M0-ás alacskai pihenőhelyén. Azt állították, hogy dél, a „Tiszához vezető M5” felé tartanak, holott az engedélyezett útvonalon közlekedtek, Ausztriából az ukrán határ felé. A kísérőket bűnözőként kezelték, a Raiffeisentől az ukrán Ocsadbanknak szállított 40 millió dollárt és 35 millió eurót készpénzben, illetve 9 kiló aranyat lefoglalták. Villámgyors eljárással törvénybe iktatták, hogy az értékek a vizsgálat lezárultáig a NAV-nál maradnak. Mindaddig, amíg az osztrák bank megbízásából Orbán jó barátjának, Garancsi Istvánnak a cége szállította milliárdokért a nagyértékű küldeményeket, a tucatnyi szállítmánnyal semmilyen gond nem akadt. Az állami „útonállás” estéjén egy NAV-tábornok az előléptetését ünnepelte. A buli egyik vendégét, egy másik pénzügyőr tábornokot másnap hajnalban holtan találták a közeli sekély tóban.

• Szintén március 5-én Panyi Szabolcs bejegyzésében arról írt, hogy „Putyin megbízta embereit a magyar választás befolyásolásával”. A cél: Orbán Viktor hatalomban tartása. Az oknyomozó újságíró szerint ezzel a feladattal egyelőre három embert telepítettek Budapestre, akik a GRU, az orosz katonai hírszerzés megbízásából dolgoznak a nagykövetségen. Oroszország budapesti nagykövetsége cáfolta a hírt. Ugyanakkor a Kreml titkos kampányáról ír dokumentumokra és forrásokra hivatkozó cikkében a Financial Times. A lap következtetése szerint mindez Orbán Viktor hatalmának megőrzése és a Fidesz kormányon maradásának érdekében történik.

• Március 12-én a kormánypárti médiában nagy port kavartak egy 75 éves, nyugalmazott ukrán tábornok szavai. A nyilatkozatát úgy vágták meg, mintha a magyar kormányfő utódait fenyegette volna meg. Manipulált videó – jelezte egy kibervédelmi szakértő a felvételről, amelyben az is elhangzott: „Orbán gondoljon az ő öt gyermekére és hat unokájára”. A teljes felvételen azonban a kiöregedett politikus azzal folytatja: „Az ukrán gyerekek véréért nem kár? Drágább neki az orosz olaj, mint az ukrán gyerekek élete?” Ez kimaradt a tudósításokból, ennek ellenére Orbán Viktor egy látszatbeszélgetést folytatva gyermekeivel szította a félelmet és rettegést. A kiskorúak politikai célú kihasználását a szakzsargon politikai pedofíliának nevezi.

Az Omelcsenko tábornok szavainak kiforgatásához hasonló montázsért perelte be az amerikai elnök a 10 milliárd dollárra a BBC-t, ahonnan azonnal menesztették a vezérigazgatót és a hírfőnököt – emlékeztetett Kert Attila újságíró.

„Az orosz beavatkozás a magyar választásokba kiterjedésében, módszereiben és kifinomultságában példa nélküli az Európai Unióban” – így értékelte a Kreml mesterkedéseit Alkonyi Zalán, a kormányközeli Mathias Corvinus Collegium Oroszország-kutatója.

A többi

A Fidesz regnálásáról tőmondatokban – a teljesség igénye nélkül:

• Orbán Viktor második ciklusának kezdetén, 2010-2015 között sok magyar városban LED-lámpákra cserélték a közvilágítást. A projektek jelentős részét a Tiborcz István, a kormányfő későbbi vejének tulajdonában álló Elios nyerte közbeszerzéseken. A kivitelezés összértéke 35-40 milliárd forint volt, jobbára uniós támogatásból. Az OLAF vizsgálata szervezett szabálytalanságokat állapított meg, a NNI azonban bűncselekmény hiányában megszüntette a nyomozást.

• Térképen jelent meg a trafikmutyi 2013-ban. Ebből kiolvasható például, hogy a dohányboltok nyertesei hogyan kötődnek a Fideszhez.

• „Orbán egy geci” – ezt nyilatkozta a kormányfőről 2015 februárjában korábbi kebelbarátja. Simicska Lajos abban a pillanatban kegyvesztett lett, elhíresült mondatának rövidítése, az „O1G” pedig azóta is az ellenállás szimbóluma.

• A „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetet” először 2016 márciusában hirdették ki. Azóta mindig meghosszabbítják. Emellett 2022 májusa óta a „háborús veszélyhelyzet” is érvényes, és ezzel összhangban rendeleti a kormányzás.

• „Harminc év óta így megyek, jövő héten is így fogok menni, és azután is így fogok menni. Meggyőződésem, hogy a miniszterelnöknek ott kell lennie, ha az országot érintő sportról, gazdaságról vagy kultúráról legyen szó” – ezt válaszolta 2018-ban Orbán Viktor egy képviselő azon kérdésére: nem tartja-e aggályosnak, hogy annak a Garancsi Istvánnak a luxusgépével repked, aki a „legnagyobb nyertese az önök nyolcéves kormányzásának, önöknek, önnek köszönhetően”.

• Lelepleződött egy durva izraeli kémfegyver, az Orbán-kormány kritikusait és magyar újságírókat is célba vettek vele címmel jelent meg 2021 júliusában a Direkt36 cikke, amelyben arról számoltak, hogy más országok mellett a magyar állami szervek is az izraeli Pegasus szoftverrel figyelték meg a rendszer által kétesnek tartott személyeket.

• Az emberkereskedők „a szervezett bűnözés körébe sorolható bűnözők. Brutális tevékenységükkel emberi életeket veszélyeztetnek“ – állt a belügyminisztérium közleményében 2023 májusában. A figyelmeztetést nem a magyar, hanem az osztrák belügyminisztérium adta ki azok után, hogy a magyar hatóságok 2636 külföldi embercsempészt bocsátották szabadon azzal a magyarázattal, hogy így enyhítenek a börtönök túlzsúfoltságán.

• A Fudan-ügyben a kormány a tiltakozások nyomására meghátrált, és végül nem épült meg a Budapest-Belgrád vasúthoz hasonlóan kínai érdekeket szolgáló egyetem. Ezt követően azonban, 2023-ban nyoma veszett a Fudan-alapítványnak, amely a magyar adófizetők pénzéből 14 milliárdot kapott.

• Villámgyorsan, alig két hónap alatt hagyta jóvá 2023 novemberében az Országgyűlés a magyar katonák újabb, egyelőre kissé rejtélyes szerepvállalását Csádban – iraki, afganisztáni és koszovói bevetése után. A törvényhozók ugyanakkor az addig eltelt másfél évben nem tudtak időt szakítani Svédország NATO-csatlakozásának ratifikálására. A szakértők szerint a Putyin térnyerését szolgáló csádi küldetésben kulcsszerepet játszik Orbán Gáspár, a miniszterelnök fia.

• A félrevezetés iskolapéldája Orbán tavaly januári rádióinterjúja, amelyben azt állította: „a 13. havi nyugdíjat a brüsszeliek el akarják venni”. Az ezzel kapcsolatos facebookos bejegyzést egy 2017-es dokumentummal bizonyították, holott akkor még nem folyósították a 13. havi járadékot.

• A miniszterelnök 2025 március elején repülőn Párizsba látogatott, ahol egy, alsó hangon 250 millió forintba kerülő páncélozott BMW várta, azzal gördült az elnöki palota elé. Egy évvel később „kolis módra” készített sajtos rántottát a Karmelitában a miniszterelnök a külügyminiszter társaságában – egy hárommilliós kávégép mellett.

• Fél év elteltével sem volt gyanúsítottja az újdörögdi kézigránátos balesetnek. Tavaly március 21-én mindkét kezét elveszítette a Miniszterelnökségen dolgozó 29 éves titkárnő, akinek a markában egy önkénteskiképzésen felrobbant egy gránát.

• Nem vallotta magát bűnösnek Iványi Gábor a február elején megtartott bírósági tárgyaláson. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezetőjét és társait – országgyűlési képviselőket – hivatalos személy elleni erőszakkal vádolják. A lelkész a rendszerváltás előtt ismerkedett meg Orbán Viktorral, sőt két gyermekét is ő keresztelte. Miután azonban bírálni kezdte a miniszterelnököt, egyházát 2011-ben megfosztották hivatalos státuszától, a NAV pedig éveken át vegzálta. Iványi Gábornak személyesen sok mindennel tartozom, soha nem tennék semmit ellene – így reagált Orbán arra a kérdésre, miért kapcsolták le az áramot február közepén Iványi templomában.

• „Ott tesszük meg, ahol gondoljuk, hogy megtehetjük” – ezt válaszolta Nagy Márton egy újságíró azon kérdésére, miért egy négycsillagos osztrák szállodában szervezett értekezletet február közepén a Nemzetgazdasági Minisztérium felső vezetése. A miniszter nem sokkal később dérrel-dúrral távozott a helyszínről, és odavetette a 444 tudósítójának, hogy „szétverte mítingjét”.

A rezsicsökkentés

A 2013-ban bevezetett intézkedéssel – némi túlzással – a Fidesz a következő évben választást nyert, az ukrajnai háború kirobbanását követően azonban az energiaárak meredeken emelkedtek, így a rendszer korábbi formájában fenntarthatatlanná vált, ezért bevezették a fogyasztói limitet.

A lakossági rezsidíjak pótlása uniós hozzájárulással működik, és semmi jele annak, hogy az EU megszüntetné a gyakorlatot. A kormánypropaganda mégis azt harsogta: „Brüsszel megtiltaná a rezsicsökkentést”.

Az alacsony kisfogyasztói árakat különadókból és extraprofitadókból, illetve a költségvetésből finanszírozzák – végső soron tehát a lakosság pénzét csoportosítják át. Ebből évek alatt tetemes összeg Oroszországba vándorolt. A csaknem 5 ezer milliárd mellett a becslések szerint az Ukrajna elleni orosz invázió költségvetésének tizedét állhatta eddig Magyarország az orosz olajért és gázért 2022 február vége óta fizetett több mint 9 ezer milliárd forinttal.

A magyar hitelek

A költségvetési hiány egy részét és a lejáró adósságokat az állam 2010 óta devizakötvények formájában finanszírozza, amelyek összértéke nagyjából 38,3 milliárd dollár, napi árfolyamon több mint 13 ezer milliárd forint. Ez gyakorlatilag egy hosszútávú hitel, amit piaci kamatokkal kell törleszteni. Legutóbb, február végén a magyar állam „szép csendben” felvett újabb, 1,2 milliárd dollárnyi devizaadósságot.

A magyar állam emellett 2014-es, 10 milliárd eurós orosz hitelből finanszírozza Paks II építését, 2 milliárd eurós kínai hitelből a Budapest-Belgrád vasút építését. Kína 2023-ban további 1 milliárd eurós hitelt folyósított Magyarországnak.

A huxit

Amennyiben Magyarország kilépne az Európai Unióból – bár néhol már a kiléptetését is mérlegelik – a lakosság számára első tapintható intézkedés a szabad utazás korlátozása és a vámok újbóli bevezetése lenne.

A NER 16 éve

Tizenhat év nagy idő, a NER megalakulásának évében született gyerekek már vállalhatnak munkát, vezethetnek 125 cm³-es motort, megszűnik a tankötelezettségük – írta a HVG, amely közérthető és sokatmondó adatokkal illusztrálta, hogyan alakult át a Magyarország négy ciklusnyi Orbán-kormány alatt.

Itt böngészhető.

Egerbe indultunk egy rövid kirándulásra, amikor a sztrádán utolértem az elegánsan suhanó, hófehér, bálna méretű limót. A – talán Cadillacet – egy úri megjelenésű sofőr vezette, ahogy illik, tányérsapkában, napszemüvegben.

Az utat figyelte, közben mintha fütyörészett volna.

„Nos, átültök?” – kérdeztem újra Teritől és Trúditól, anyám két húgától. A szemem sarkából láttam, hogy nem tartották ördögtől való ötletnek, azt azonban sehogyan sem értették, miért venné fel őket egy autópályán közlekedő limuzin sofőrje.

Imponált nekik az elképzelés, kétségtelen, így egy hirtelen kipattanó szikrától vezérelve intettem, pontosabban tenyeremet lehajtva előzés közben integettem a sofőrnek, hogy lassítson, és álljon félre.

Egy laza biccentéssel jelezte, hogy megértette a kérést. A legközelebbi alkalmas helyen lehúzódott az út szélére.

A két nagynéni kikászálódott az autómból, miközben ő már előzékenyen, tárt ajtóval várta a két hölgyet.

„Átülnek?” – tudakolta barátságosan a két legközelebbi hozzátartozómtól.

Teri és Trúdi elképedve nézte a limuzin egy kisebb nappalinak beillő belterét.

Egymásra kacsintottunk a selyemnyakkendőt, fényesre glancolt fekete félcipőt viselő sofőrrel, aztán visszafojthatatlanul kirobbant belőlünk a harsány röhögés.

Bélát, a sofőrt régről, még Újvidékről ismertem. Lajos bácsi után ő vette át egyetlen, ezáltal kedvenc törzshelyünk, a Dominó kocsma működtetését. A balkáni háborúk vége felé Magyarországon a CNN stábjait kalauzoltuk együtt és felváltva, miközben azt próbáltuk kideríteni, hol létesül az amerikai hadsereg itteni támaszpontja a boszniai bevetések támogatására (Taszár lett a befutó).

Hogy, hogy nem, a barátságunkat szuvenírként, lehetőségeit fitogtatva egy nigériai jogosítvánnyal hálálta meg. A részletekre már nem emlékszem, de egészen biztos, hogy én is ludas voltam a turpisságban, hisz a fotó csak tőlem származhatott.

A rajta levő kadunai lakcím a tiszteletbeli magyar konzulátus címe, az ujjlenyomat nyilván nem az enyém, mint ahogy az aláírás sem.

Mindenki megnyugtatására: a jogsit értelemszerűen sosem használtam. (Hasonló szuvenírként kaptam egyszer egy szomáliai diplomata útlevelet is Bakonyi Gyuritól, aki az amerikai katonák kivonulása után, hazautazása előtt húsz dollárt fizetett érte a reptéren – de erről majd máskor.)

Az események rendjének ilyetén alakulásából kiderül, hogy Béla, teljes nevén Becker Béla bizony kiköltözött Afrika szívébe, Nigériába, ahonnan alkalomadtán csak látogatóként tér haza.

A migránséletet a limuzinozás váltotta ki.

„Egyszer csak szólt az egyik ügyfelem, hogy a következő kocsi Nigéria volt elnökének kell, aki éppen Budapestre látogat. Összeismerkedtem vele, jól elvoltunk. Meghívott egy rövid látogatásra, melyet aztán hosszabb követett, végül itt ragadtam” – vallotta.

A „végül itt ragadtam” valamikor a kétezres évek elején volt.

Azóta a tenyerükön hordozzák. Hogy milyen szolgálatokkal érdemelte ki a főúri fogadtatást, nem az én tisztem elárulni.

Mindenesetre, amint azt mi is elvárjuk a bevándorlóktól, lassan asszimilálódott – felvette a helyi szokásokat és a viseletet.

Irént, a több helyen méltatott és méltán díjazott feleségét teljesen megigézték az emberek és a táj szépsége – évek óta teszi közzé ott készült fotóit.

Az egyik a kajurui várról készült, amit egy német telepes épített a nyolcvanas években, három évtizeddel később pedig Becker Béla vette bérbe.

Béla azóta a vár uraként trónol – alattvalói körében.

A nigériai látványosság egy utazási oldal leírása szerint nem egyébként nem vár, hanem egy látogatható, öt hálószobás kastély sárkánytoronnyal, úszómedencével és egy tetőtéri lakrésszel, ahol a „párok a szabad ég alatt bármit megtehetnek, amihez kedvük szottyan”. A helyszínen akár negyven fős bulikat is rendeznek.

Ami a két nagynénimet illeti, végül hoppon maradtak, mégsem ültek át a limóba. Megértéssel vették tudomásul, hogy Bélának más irányban akadt dolga – vidéki ünnepségre igyekezett, előrendelés alapján.

Sűrű bocsánatkéréssel búcsúzott el.

A kormányfő egy szombathelyi kampányrendezvény kiválasztott részvevőit kápráztatta el február elején visszaemlékezésében, és azt állította: nemet mondott Bill Clintonnak, aki 1999-ben telefonon arra kérte, támadja meg Szerbiát, hogy mielőbb véget vessenek a koszovói vérontásnak.

„Ha akkor olyan miniszterelnökünk van, aki csak annyit tud, hogy »Yes, Sir!«, akkor nyakig álltunk volna a háborúban” – fényezte magát Orbán, majd hozzátette: „Lehet nemet mondani, ha van vér a pucában.”

Szavai szerint abban állapodtak meg, hogy az egy héttel később esedékes washingtoni NATO-csúcson személyesen is megvitatják a kérdést, az amerikaiak azonban soha többé nem hozakodtak elő a javaslattal.

Az idővonal a történetben fontos szerepet játszik:

• Magyarország 1999. március 12-én lett a NATO teljes jogú tagja.

• Tizenkét nappal később, 1999. március 24-én a védelmi szövetség elindította a két és fél hónapig tartó légicsapásokat Jugoszlávia/Szerbia ellen azzal a céllal, hogy megakadályozza hadseregének előrenyomulását Koszovóban. A bombázásnak félezer civil áldozata is volt, többsége az akkor még Szerbiához tartozó tartományban.

• Egy hónappal a bombázások kezdete után, 1999. április 23-25. között tartották az amerikai fővárosban a NATO fennállásának 50. évfordulója alkalmából rendezett csúcsértekezletet, amelyre Orbán Viktor is hivatalos volt.

• A dátumok ismeretében az amerikai elnök április közepén hívhatta fel a magyar kormányfőt – legalábbis Orbán szerint.

De tényleg arra kérte volna, hogy a honvédség indítson szárazföldi támadást a déli szomszéd ellen?

A józan ész ellentmond egy ilyen indítványnak. Nem lebecsülve a magyar haderő felkészültségét, semmi sem indokolta, hogy egy katonai szövetséghez épp csak csatlakozott ország egyedül szárazföldi támadást indítson szomszédja ellen, amelynek hadserege sebzetten sem volt lebecsülendő.

Három nappal a NATO-légitámadások megindítása után, 1999. március 27-én például egy vajdasági, történetesen magyar nemzetiségű tiszt, Dani Zoltán parancsára a jugoszláv légvédelem lelőtt egy addig láthatatlannak tartott amerikai lopakodót, egy F-117A típusú vadászgépet. Erre azóta sem volt példa.

(A különös eset mellékszála, hogy a szerb tiszt és az amerikai pilóta nem váltak ádáz ellenséggé. Dale Zelko 2011-ben felkereste a zsákfalunak számító székelykevei otthonában Dani Zoltán nyugalmazott ezredest, aki akkor már pékként kereste a kenyerét. Második találkozás címmel dokumentumfilm is készült jó hangulatú barátkozásukról.)

Bill Clinton mellesleg maga utasította el a szárazföldi beavatkozást – önéletrajzi könyve, az Életem alapján – azzal érvelve, hogy 1. mire a katonák elfoglalták volna a helyüket, addigra a szerbek óriási károkat okoztak volna; illetve 2. az akció során a polgári áldozatok száma valószínűleg nagyobb lett volna annál, ahányan az eltévedt bombák következtében vesztették életüket.

Orbán Viktor tehát 1999 áprilisának vége felé megérkezett Washingtonba, ahol egyrészt személyesen találkozott Bill Clintonnal a Fehér Házban, másfelől részt vett a NATO jubiláris csúcstalálkozóján.

A felkészülés jegyében buzgón jegyzetelt.

Operatőrkollégám társaságában történetesen magam is a sajtókíséret tagja voltam.

Biztos vagyok abban, hogy ha egy héttel korábban valóban szóba került volna Clinton azon kérése, hogy Magyarország indítson szárazföldi támadást Szerbia ellen, akkor ennek híre megy – ha nem is magyar, de amerikai forrásból egészen bizonyosan. De nem került szóba.

Az amerikai elnök széles mosollyal parolázott mindenkivel, az Ovális Irodában a megilletődötten félrehúzódó magyar újságírókkal is. Apró, szinte filigrán a keze, vékony ujjakkal. Nekem sincs nagy tenyerem, de az övé szinte elveszett a kezemben.

A rövid találkozó után kivonultunk a Fehér Ház elé. Mindenkit kellemesen meglepett, hogy amerikai újságírók népes hada várt a magyar küldöttséggel folytatott tárgyalások végére.

És nyomban elkezdtek záporozni a kérdések:

„Elnök úr, lemond a Monica-botrány1 után?”

A NATO, Magyarország vagy Koszovó kérdése senkit sem érdekelt.

„Mint a NATO-csúcson kiadott közleményekből is értesülhettek róla, a NATO tagjai jelenleg oly mértékben nem tartják szükségesnek a szárazföldi bevetést, hogy azt még napirendre sem tűztük a csúcstalálkozó megbeszélésein” – ezt jelentette ki négy nappal hazatérése után, 1999. április 29-én, napirend előtti parlamenti felszólalásában Orbán Viktor.

„A katonai és politikai vezetés egyértelműen úgy ítéli meg, hogy légicsapásokkal elérhető a kitűzött cél” – tette hozzá az élő parlamenti közvetítésben a miniszterelnök.

Csaknem huszonhét évvel később – a békeharcos szerepében tetszelegve – önmagát cáfolta.

A történetnek azonban itt még nincs vége.

„Orbán Viktor jóváhagyásával elmondhatom, hogy Magyarországnak 1999-ben szárazföldi támadást kellett volna indítania Szerbia ellen” – jelentette ki 2022 októberében a szerb elnök. Orbán azonban elutasította Bill Clinton kérését.

Aleksandar Vučić szerint a magyar kormányfő ezek után felkereste Margaret Thatchert. „Becsengetett, a hölgy nyitott ajtót. Thatcher közölte vele: nem tartja tisztességesnek, hogy megtagadta Szerbia megtámadását, mert emiatt több brit katona fog meghalni.”

Vučić bombasztikus bejelentésének szépséghibája, hogy 1997-től egészen 2007-ig már Tony Blair volt Nagy-Britannia miniszterelnöke.

Hogy a csúsztatás tőle vagy Orbántól származik, sosem fog kiderülni.

Egy isztriai nyaraláson jelentkeztem egy testlazító, amatőröknek szervezett tornára. Csak hozzám hasonló, műkedvelő teniszjátékosok indultak.

A sorsolásból láttam az első fordulós vetélytársam nevét. Franz Hüpfenburg – írták ki az enyém mellett. Egy fekete táblán sorakozott a mezőny, mint az iskolában.

A kijelölt időpontban kimentem a pályára, ő már ott gubbasztott egy padon. Sapkájának ellenzőjét mélyen a szemébe húzta, de így is ismerősnek tűnt.

Amikor közelebb értem, minden kétséget kizáróan felismertem, hisz korábban Újvidéken többször is játszottunk egymás ellen.

„Te? Miért jelentkeztél álnéven?” – hebegtem.

„Hát... nem akartam, hogy felismerjenek” – vonta meg a vállát.

Mindig is szerény volt, nem áhítozott a hírnévre. Azt amúgy is kiérdemelte szívbe markoló dalaiért egy olyan országban, ahol sok nyelvet beszéltek, különböző istenekben hittek, és nemzeti felbuzdulásban egymás vérét ontották.

Érte már akkor, és később is sokan rajongtak. Mert mindenki nyelvén értett, mindenki nyelvén beszélt, és mindenkit megszólított. Pannon tengerész volt a beceneve. Híven érzékeltette nagyságát.

A zene mellett a tenisz volt a kedvenc időtöltése.

Amint megengedhette magának, épített egy teniszpályát a háza mellett. Miután Szeles Mónika tízévesen megnyert egy tornát Caracasban, a népszerű zenész a további felkészülés érdekében átengedte neki a privát salakot. Kétségtelen, hogy sokat segített Mónika pályafutásának egyengetésében, aki később kilenc Grand Slam tornát nyert, és világelső volt a nők mezőnyében.

A lányt kis Mónak becézte, és még egy dalt is szentelt neki.

„Képzeljék el a nagyvilágot

Egészen Kínáig, mondjuk Zentán át...” – így kezdődik, Mónika szülővárosára utalva.

Felocsúdásom után kimentünk a pályára – „Franz” és én.

Az első forduló egy szettes, hosszabbított játék volt. Könnyedén nyert 9:4-re.

Jó játékot a mennyekben is, Đole1!

A szankszkrit szó jelentése: tiszteletreméltó.

Azóta Mahatmaként ismeri a világ azt az embert, aki békés, erőszakmentes ellenállással vívta ki hazája függetlenségét, és meggyilkolásáig ellenezte szétszabdalását a jobbára hindu India és a muszlim Pakisztán között.

Az ötször is Nobel-békedíjra jelölt Gandhi (az elismerést sosem kapta meg) semmilyen állami vezetői tisztséget nem töltött be, mégis nevéhez méltó megbecsülés övezte.

Szerény és puritán körülmények között élt és dolgozott a Birla House-ban, Delhiben.

Ugyanabban az évben, 2018-ban, amikor megörökítettem Mahatma szobáját, az adófizetők 21 milliárd forintjából felújították a miniszterelnöki hivatalnak helyet adó Karmelita-kolostort. Az összeg csaknem egyötödét, egészen pontosan 3,925 milliárd forintot Orbán dolgozószobájának belsőépítészeti kialakítására költötték. Munkahelyének egyik részét könyvek uralják – vélhetően díszletként –, no meg egy méretes földgömb, Nagy-Magyarország térképének világosan megrajzolt határaival.

De ne hasonlítsuk össze Gandhi spártai életvitelét Orbán hetven évvel későbbi fényűzésével – vessük össze a magyar és a holland kormányfő mindennapos gyakorlatát nagyjából ugyanebben az időszakban.

Orbán Viktor és Angela Merkel mellett Mark Rutte volt a leghosszabban regnáló miniszterelnök – 2010-ben került hatalomra, amikor Orbán megkezdte második ciklusát. A magyar kormányfő az uniós költségvetési vita hevében holland fickónak nevezte, és az állította: Rutte gyűlöli a magyarokat.

A „holland fickó” – honfitársaihoz hasonlóan – gyakorta kerékpárral járt dolgozni, néha még akkor is, amikor megválasztották a NATO főtitkárának. A miniszterelnöki hivatalából biciklin távozott, amikor tizennégy év elteltével új kormányfőt választottak. Csak akkor ült a szerény hágai lakása előtt parkoló, szinte veteránnak mondható Saabba, ha sürgette az idő.

Címoldalra került, amikor 2018 nyarán figyelmetlenül haladt át a holland parlament biztonsági kapuján. Kávéja kiömlött, de nem várta el, hogy mások takarítsanak el utána, hanem maga ragadta ki egy takarító kezéből a feltörlőt, és gyorsan megkísérelte eltüntetni a peches eset nyomait.

Ebben az évben, 2018-ban, akkor tehát, amikor Mahatma „lakosztályáról” készítettem fotót, milliárdokért alakították ki Orbán dolgozószobáját, Rutte pedig felmosta kilöttyintett kávéját, a 17,2 millió lakosú Hollandiában az egy főre eső GDP megközelítette a 46 ezer eurót.

Az egy főre eső magyar GDP ugyanebben az évben nagyjából 14 ezer euró volt, több mint háromszor kevesebb.

Ugyanebben az évben megközelítőleg a hollandok 7,1-7,9 százaléka élt a szegénységi küszöb alatt – azaz bevételük nem érte el az országos átlag 60 százalékát.

Magyarországon ugyanebben az évben a szegénységi küszöb, térségtől függően a népesség 12,3-18,9 százalékát sújtotta.

Csöndbe dermedt sikolyunk.

A brit katonák egy csütörtöki napon, nem sokkal dél előtt fedezték fel a hat nappal korábban, 1993. április 16-án lemészárolt emberek felgyújtott, elüszkösödött holttesteit a közép-boszniai Ahmićiben; az újságírók már kora délután bejárhatták a gyomorforgató helyszínt.

Ezúttal Osmo volt az operatőrünk. A Sky News stábja előző nap érkeztett meg állandó táborhelyünkre, a közeli, közép-boszniai Vitezbe.

Osmónak ez volt az első háborús kiküldetése. Híre ment, hogy operatőrt keresünk. Ő volt az egyik jelentkező. A finn fiú rátermettnek tűnt. Egy budapesti akadémián sajátította el az operatőri fortélyokat, komoly dokumentumfilmes múlttal rendelkezett, és – ami a leglényegesebb – vállalta a forgatásokat háborús övezetben is.

Döbbenten néztük a vérontás maradványait. Mint utóbb kiderült a horvátok előre figyelmeztették honfitársaikat terveikre, és miután azok elmenekültek, hajnalban behatoltak a faluba, módszeresen jártak házról-házra. Az ott élő, ellenállást nem tanúsító, fegyvertelen muszlim férfiakkal általában egy jól célzott tarkólövéssel végeztek, majd otthonaikat felgyújtották. A faluból menekülőkre orvlövészek vártak a mezőn, és ott ölték meg őket.

Ez nem gyilkosság volt. Nem háború, hanem népirtás.

Összesen 116 helybelit mészároltak le. Mint utóbb kiderült: ugyanazon a napon a száz kilométerrel odébb fekvő Trusina falucskában 22 horvátot öltek meg a bosnyákok – köztük hét olyan horvát katonát, akik előzőleg megadták magukat.

Az időbeni egybeesés a véletlen műve volt.

A szemem sarkából láttam, hogy Osmo kamerával a vállán a brit katonák árnyékában oson. Mintha kissé nyugtalan lett volna.

Két óra elteltével kitereltek bennünket a faluból, és mi siettünk vissza összeállítani a tudósításokat, amelyek talán cselekvésre késztetik a döntéshozókat.

A visszaúton szinte hasítani lehetett a csöndet az autóban.

A vágó már várt ránk, és az esti élő bejelentkezés műholdas kapcsolásának a megrendelését is leadtuk.

Osmo kamerájából a kazetta átkerült a montírozóba. Lélekben felkészültünk az ahmići borzalmak újbóli felidézésére.

A vágó elindította a lejátszást, két remegő snitt után azonban a kép hókásásra váltott, a felvétel végét jelezte.

„Osmo, hol a többi felvétel? Kazettát cseréltél talán?” – reménykedtünk.

Osmo – még mindig a látottak hatása alatt – elismerte, hogy csak ennek a két snittnek a megörökítésére volt képes.

„Mindig rendezővel dolgoztam, ő utasított, mit örökítsek meg” – magyarázkodott, bár tudtuk, hogy nem ezért hiányoztak a felvételek.

A konkurencia, a BBC és az ITN önzetlenül kisegített bennünket annyi vágóképpel, ami végül elég volt a tudósítás összeállításhoz.

Osmót másnap hosszú kerülő úton, Spliten és Zágrábon át visszavittem a magyar határig.

Szótlanul utaztunk, és szinte szó nélkül váltunk el.