Ljubiša
A légi balesetek csodával határos túlélői
„A robbanásra emlékszem” – mondta napokkal az ijesztő balesete után Ljubiša Karović, aki azóta elalvása előtt minden este ugyanezt a „káosz előtti hangot” hallja. A 61 éves szerb üzletember 2026. július 10-én Szalonikiből Ryanairrel repült Németországba. Röviddel a felszállás után a 11F-es ülése melletti ablak kitört, őt pedig a légnyomáskülönbség majdnem kiszippantotta a fülkéből.
A mesterséges intelligencia ezt a pillanatot erősen eltúlozva illusztrálta1.
Nem az isteni gondviselés, hanem becsatolt biztonsági öve és felesége mentette meg, aki két, a lélekjelenlétét megőrző utas segítségével visszahúzta Ljubišát a kabinba.
Életben maradt. Egyelőre nyakmerevítőt kell viselnie, a sérülések nyomai pedig a karján még látszanak. Általában dermedten réved előre – a semmibe.
Utazómagasságon – 10-12 ezer méteren – a légnyomás a tengerszint feletti érték alig negyede, miközben az utaskabint 1800–2400 méteres magasságnak megfelelő nyomáson tartják. Ha a fülkén rés keletkezik, a légnyomáskülönbség iszonyatos erejű, de szerencsére pár másodperc alatt kiegyenlítődik.
Az elsődleges vizsgálatok szerint egy idegen tárgy csapódott a két éve teljesen felújított hajtóműbe, és ennek következtében sérült az ablak – jelentette ki Michael O’Leary, a fapados légitársaság ellentmondásos vezetője.
A 18 éves Boeing 737-es ablakának mérete az első modell 1967-es megjelenése óta változatlanul 10 x 14 inch, azaz 25,4 x 35,6 centi. A szűk nyíláson egy emberi test aligha fér ki, a légnyomáskülönbség azonban végzetes következményekkel járhat.
A mostanihoz a megszólalásig hasonló, igencsak ritka baleset történt a Southwest New Yorkból Dallasba tartó 1380-as járatán, 2018 áprilisában. A szintén Boeing 737-es megsérült hajtóművének repeszei kitépték a 14. üléssor melletti ablakot.
A légiutas-kísérők megfeszített erővel visszahúzták az ablak mellett ülő Jennifer Riordant a kabinba. A kényszerleszállás után kórházba szállították, ahol már csak a 43 éves üzletasszony halálát tudták megállapítani.
Ennél súlyosabb volt az Aloha 243-as járatának szerencsétlensége. A gép a hawaii Hilóból Honoluluba repült 1988 áprilisában, amikor – mint utólag kiderült: hanyag karbantartás és anyagfáradás miatt – lerobbant az utaskabin pilótafülke mögötti teteje.
Az 58 éves veterán légiutas-kísérőt, Clarabelle Lansinget a légörvény kirepítette a gépből. Ő volt a katasztrófa egyetlen halálos áldozata. A kapitány sikeres kényszerleszállása után a 90 utas közül nyolc súlyos, és 57 könnyebb sérülést szenvedettet számoltak össze. A többiek karcolás nélkül úszták meg az incidenst. Kivétel nélkül minden utas biztonsági öve be volt kapcsolva.
A repülő- és vasúti szerencsétlenségek általában látványosan borzalmas kimenetelűek. A média ezért különös előszeretettel tudósít róluk, miközben a megtett távolsághoz és az utasforgalomhoz képest jóval biztonságosabbak a hajózásnál, a gyakori közúti balesetekről nem is beszélve. Az utakon évente csaknem 1,2 millió ember veszti életét – az egyik vezető halálok a fiatalok körében.
Eközben nagy átlagban több tízmillió légi utazásra jut egy végzetes baleset. Ha egy utasszállító zuhanását valaki túléli, akkor elmaradhatatlan a „csodával határos” fordulat.
Erre is volt példa. Nem is egy.
„Ennyi volt, mindennek vége” – ezek voltak Juliane Koepcke édesanyjának utolsó szavai azok után, hogy 1971 szentestéjén a Lansa 508-as járatába Peru felett 3200 méteres utazómagasságon villám csapott. A repülő röviddel később egy esőerdőbe csapódott. A 92 utas közül csak az anyja melletti ülésébe bekötözött, 17 éves Juliane élte túl a tragédiát.
A testét sebek borították, eltört a kulcscsontja és elszakadtak a térdszalagjai. Egy távoli dzsungelkutató állomáson dolgozó apja mellett azonban elsajátította a túlélési technikákat. Tíz napi gyaloglás után – miközben éhezve a szúnyogokkal viaskodott – egy folyóra lelt. A vízbe vetette magát, nem sokkal később pedig egy arra bukdácsoló hajó kimentette.
A fedélzeten szembesült azzal, hogy sebeit férgek lepték el. Apja tanácsára emlékezve űzte el őket úgy, hogy benzint locsolt sérüléseire.
Werner Herzog 1999-ben bemutatott dokumentfilmjében idézte fel a történteket. A jeles német rendező a szerencsés véletlennek köszönhetően lekéste a Lansa végzetes járatát.
Vélhetően egy terrorista bombája robbantotta fel 1972. január 26-án Csehszlovákia légterében a jugoszláv légitársaság, a JAT 357-es járatát. A fedélzeten tartózkodó 28 személy közül csak Vesna Vulović élte túl a tragédiát.
A 22 éves szerb légiutas-kísérőt a DC-9-es farkában egy ételszállító kocsi ejtette csapdába. Talán ez mentette meg az életét, pedig 10 160 méteres magasságról zuhant a földre ejtőernyő nélkül – és ezzel Guinness-csúcsot döntött.
Koponya-, három csigolya- és végtagtöréssel, kómában szállították kórházba. Felépült – és folytatta a repülést. „Nem félek a magasban” – mondta. Nem félt Slobodan Milošević ellen sem tüntetni, amikor 1990-ben majdnem letartóztatták.
Egy uruguayi gép 45 emberrel a fedélzetén 1972. október 13-án lezuhant az Andokban. A mentőalakulatok tíz nappal később leállították a keresést, mert nem hitték, hogy bárki túlélhette a szerencsétlenséget.
Az utasok negyede valóban meghalt. A többiek, utolsó reményükben, csüggesztőnek tűnő napok elteltével kannibalizmusra vetemedtek – elhunyt társaik maradványait ették, hogy életben maradjanak. Egy váratlan lavina közben még nyolc emberrel végzett.
A kilátástalan helyzetben Roberto Canessa és Fernando Parrado – két rögbijátékos – gyalog vágott útnak, hogy segítséget keressen, és megmentse a többieket.
Tíz napig kóboroltak a zord hegyekben, míg eljutottak Chiléig.
A hatóságok 14 túlélőt mentettek ki a katasztrófa helyszínéről – 72 nappal a repülőgép lezuhanása után.
Bahia Bakari kimentése előtt mentőmellény nélkül több mint kilenc órát töltött az Indiai-óceánban, holott a 12 éves kislány úszni is alig tudott. Roncsokba kapaszkodva találták meg.
A 153 utas közül csak ő élte túl a jemeni légitársaság gépének lezuhanását 2009. június 30-án.
Égési sérülésekkel, csonttörésekkel egy franciaországi kórházba szállították. Sokkos állapotban abban a hitben élt, hogy azért esett ki a gépből, mert túl erősen nyomta a homlokát az ablakhoz.
A 104 utas közül csak a kilencéves holland kisfiú, Ruben van Assouw élte túl a líbiai Afriqiyah Airways 771-es járatának katasztrófáját 2010. május 12-én. A Johannesburgból érkező A330-as Airbus közvetlenül a landolás előtt, 1200 méteres magasságról zuhant le a tripoli repülőtér mellett.
Ruben az esküvői évfordulójukat ünneplő szüleivel egy dél-afrikai szafariról utazott haza. A szerencsétlenségben elvesztette őket, és fivérét, Enzót is.
A kisfiút eszméletlenül húzták ki a roncsok közül. A jelentések szerint a líbiai orvosok mentették meg az életét.
A katasztrófának a földön volt még egy áldozata. Egy idősebb, a helyszínre rohanó, cukorbeteg biztonsági őrt annyira sokkolta a látvány, hogy holtan rogyott össze.
„Csoda” – ezt mondta a mentést vezető ezredes azok után, hogy a mindössze 18 éves Maria Nelly Murillót és egyéves fiát 2015 júniusában élve találták meg a nyugat-kolumbiai őserdőben, öt nappal az őket szállító kisgép, egy Cessna lezuhanását követően. A pilóta nem élte túl a szerencsétlenséget.
A fiatal anya megőrizte lélekjelenlétét, és kisfiát ölelve kiszabadult a lángoló roncsok közül.
A gyermek sértetlenül, az anya égési sérülésekkel úszta meg a tragédiát.
Az Air India menetrend szerinti 171-es járata 2025. június 12-én nem sokkal háromnegyed kettő előtt indult Ahmedabadból Londonba. A Boeing Dreamliner mindössze 32 másodpercet töltött a levegőben. A felszállás után azonnal veszített a magasságából, majd a gép az orvosi egyetem közeli kollégiumába fúródott.
Vishwaskumar Ramesh – így hívják az egyetlen túlélőt, aki Ljubišához hasonlóan a 11. sorban ült, a vészkijárat mellett. Ez mentette meg az életét, ugyanis a leszakadt ajtó mellett ki tudott mászni a roncsokból, és a saját lábán vánszorgott ki az utcára.
A fedélzeten tartózkodó 12 fős legénység, valamint a többi 229 utas – köztük Ramesh fivére –, továbbá 19-en a földön, a szerencsétlenség környékén meghaltak. Az ahmedabadi tragédiának 260 halálos áldozata volt, 67-en súlyosan megsérültek.
Vishwaskumar Ramesh valamelyest felépült, bár sokáig a felesége segítségére szorult. Poszttraumás stressz-szindrómájában szenved. Éjjelente gyakran felriad, csakúgy, mint Ljubiša.
A ChatGPT-t a kép javítására kértem. Azzal utasította el, hogy túl erőszakos a jelenet, miközben az általa készített változat egyenesen rémisztő.